Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)

Kovács Ágnes: Középső neolit temetkezések Cegléd-Abony térségében

58 Kovács Ágnes fenn, amely három darabra tört. Melléklet: kerámiatöre­dék nagymennyiségű vörös okkerrel. Szürke, szürkésbar­na, finom kidolgozású, polírozott felületű, vékony falú, ívelt oldalú edény alsó részének töredékei (16. tábla 8), az edény belső oldalán vastag rétegben vörös okker, de külső felszínét is vékonyan vörös okker borítja. Átm(fenék): 3,6 cm. Már a nyesett felszínen, a sírfolt ÉK-i sarkában pirosas elszíneződés látszódott, a felszín alatt 5 cm-re nagy meny- nyiségű vörös okkert találtunk, az egyik nagyobb okkerrög alján edénytöredékek kerültek elő, a koponyától kb. 10 cm- re. 26. sír Valószínűleg bal oldalán fekvő, zsugorított csontváz (14. tábla 2), tájolása DDK-ÉÉNy (DDK 160"). A temet­kezés egy nagy szakálháti gödör K-i oldalán került elő. A csontváz a felszín alatt 15-20 cm-re, egységes, sötétbarna humuszban feküdt, sírgödör nyomait nem tudtuk megfi­gyelni. A sírt a szántás és a vasútépítés erőteljesen meg­bolygatta. A halott eredetileg valószínűleg a bal oldalán feküdt, lábai erősen zsugorítottak, karjait behajlították, a kézfejeket a vállhoz húzták. A gerincoszlop, a bordák, a kulcscsontok elmozdultak eredeti helyükről, a koponyából csak kis töredékek maradtak meg. Az embercsontok körül elszórtan kerámiatöredékeket találtunk, ez azonban álta­lánosan megfigyelhető jelenség a lelőhely nagy részén, a leletek biztosan nem a sír mellékletei. Melléklet nélküli. 31. sír Szinte teljesen elpusztult csontváz (14. tábla 3.), tájol- hatatlan. A csontok a felszínhez nagyon közel, egységes sötétbarna humuszban feküdtek, a csontvázból csak né­hány hosszúcsont töredéke maradt fenn. Melléklet nélküli. 39. sír Bal oldalán fekvő, zsugorított csontváz (14. tábla 4.), tájolása DDK-ÉÉNy (DDK 150"). A nyesett felszín alatt 10 cm-re került elő, a csontok a sárga altalajon, egységes sötétszürke humuszban feküdtek, sírfoltot, sírgödröt nem tudtunk azonosítani. A halottat bal oldalára fektették, kar­jait kb. derékszögben behajlították, lábai erősen zsugorí­tott helyzetben feküdtek, a bal térde majdnem elérte a kéz­fejeket. A temetkezés ÉNy-i végét egy kábelárok bolygatta meg, levágta a csontváz lábfejeit, és a medencecsontból kis darabokat. Melléklet nélküli. 48. sír Valószínűleg bal oldalán fekvő, zsugorított csontváz maradványai (14. tábla 5.), a sírt nem lehetett pontosan tájolni, az eredeti tájolás talán D-É lehetett. A csontok a nyesett felszínhez nagyon közel, 2-3 cm mélyen kerültek elő. A sírt nagyon erősen megbolygatták. A koponyából néhány töredék, csigolyatöredékek, az egyik kar néhány töredéke, a medencecsont darabjai és az egyik zsugorított láb csontjai maradtak meg. A sír D-i vége, egy kb. 10 cm hosszú része belelógott a szomszédos szakálháti gödörbe (49.obj.). Melléklet nélküli. V. Abony 49. lelőhely sírja Az Abony 49. lelőhely a 4. számú főút Abonyt el­kerülő szakaszán, a 82+850-83+850 km szelvények közötti területen fekszik. Gazdag rézkori és szarmata kori teleprészletek mellett a lelőhely EK-i végén két középső neolit település néhány gödörből álló részlete található. Ezen a területen, kb. a 83+700 km szelvénytől EK- re, egy mélyebb fekvésű szakasz húzódik, amely az ásatás ideje alatt víz alatt állt. Nagyon valószínű, hogy ezt a területet a neolitikum idején is víz borította, talán egy ér folyhatott erre, így az Abony-Cegléd régió töb­bi neolit településéhez hasonlóan, az Abony 49. neolit telepei is vízparti települések voltak. Közvetlenül a víz ÉK-i partján néhány gazdag leletanyagú AVK gödröt tártunk fel. A gödrök az Abony 8. lelőhely AVK ob­jektumaihoz hasonlóan ÉK-DNy irányban feküdtek, párhuzamosan a feltételezett ér partjával, egymáshoz nagyon közel. Néhány AVK gödör tőlük távolabb, 40- 50 m-re EK-re is előkerült. A víz DNy-i partján a szakálháti kultúrához tar­tozó teleprészlet feküdt. Gödrök, agyagnyerő gödrök kerültek elő kb. 50 m hosszan az út nyomvonalán. A szakálháti telep valószínűleg az egykori érrel pár- hozamosan tovább folytatódott É-i és D-i irányban. Előkerült azonban 3 szakálháti objektum az ér ÉK-i partján, a lelőhely ÉK-i szélén, a távolabb fekvő, el­szórt AVK gödrök között. Ezen a részen feküdt a kútnak meghatározott 187. objektum, emberi csont­maradványokkal. 187. objektum 130 cm átmérőjű kút, amelyben 60 cm mélyen, a kút Ny-i felében emberi koponya került elő, 90-100 cm mé­lyen pedig további emberi csontok jelentkeztek (15. tábla 1-2). A kút K-i felében a bontás során újabb koponyát és emberi vázrészeket találtak. A kutat a folyamatosan feltörő talajvíz miatt nem lehetett teljesen kibontani. A kibontott rész legalján egy durva kidolgozású hombáredény töredéke feküdt. Az objektumban 18 db kerámiatöredéket és 4 db kisméretű tapasztásdarabot találtak. Zömmel díszítetlen oldaltöredékek, 2 cserépen a szakálháti kultúra jellegzetes karcolt díszítése látható. Nem ismeretlen jelenség a Kárpát-medencei neoli- tikumban, hogy egy kút különleges jelentőséget kap, és áldozógödörnek használják. A késő neolitikus Pol- gár-Csőszhalom teli egyik kútjának alján állatcsontot, edénytöredékeket és az egykori máglya maradványait helyezték el, majd vékony földréteggel fedték le. Efö­lött még két ugyanilyen réteg került elő, azaz a szer­

Next

/
Oldalképek
Tartalom