Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Török Béla: A Cegléd 4/14. és 4/19. számú Árpád-kori lelőhelyekről származó vassalak és vastöredékek műszaki vizsgálata
A Cegléd 4/14.; 4/17. és 4/19 számú Árpád-kori lelőhelyekről származó vassalakok és vastöredékek műszaki vizsgálata 447 és Képlékenyalakítástani Tanszékén. Az elektronmikroszkópos metallográfiái vizsgálatok esetében az anyag mikroszerkezete - mind elemi összetételi, mind strukturális szempontból - arról árulkodhat, hogy annak idején milyen fizikai és kémiai hatások érték az adott mintát szolgáltató darabot. A műgyantába ágyazott, aranyréteggel bevont minták csiszolatainak különböző méretű nagyításain kétféle képet vehetünk fel. A rendszámérzékeny (ún. back-scattle) felvételeken minél világosabb egy terület, annál nagyobb rendszámú elem dúsulását jelzi - a fémes vas hófehér, vagy törtfehér, a vas-oxid különböző módozatai a szürke árnyalataiban annál sötétebb területen, minél több az oxigén az adott oxidban — a mélyen sötétszürke, illetve csaknem fekete területeken pedig a kisebb rendszámú elemek (Si, Ca, A1 stb.) oxidjai vannak túlsúlyban. Az ún. szekunder képeken - ezek általában kisebb nagyításúak - az anyag morfológiai szerkezete figyelhető meg háromdimenziós képalkotásban. Egy adott elektronmikroszkópos nagyítás képén azután úgynevezett elemspektrumokat rögzíthetünk, amely lehet az adott nagyítási kép mezőjére vonatkozó átlagspektrum, vagy egyes megjelölt pontok lokális spektruma. Az egyes spektrumokhoz csatolva százalékos értékben - tehát lokális vagy territoriális átlagos viszonylatban — számszerűsíthető egy adott elem előfordulásának aránya, függetlenül az elem előfordulásának formációjától (milyen vegyület- ben, vagy esetleg tisztán). Az 5. képen látható csiszolat salakdarabja a 4/19. lh. 156. objektumából, tehát vélhetően kohótelepről származik. A központi vas-oxid magokat /I pont/ - ahol egykor fémesedett vas is előfordulhatott - vas- szilikát (fayalit) mező veszi körül /2 pont/, a vas-oxid terület héja /3 pont/ pedig gyakorlatilag CaO (6. képen láthatóak a lokális elemspektrumok). A minta bucakemencéből származó, metallurgiai salak lehet. Satellite ©Tescan DATE: 11/16/06 2 mm 6. kép: Elemspektrum Cegléd 4/19. lh. 156. objektum A kovácsműhelyekhez leginkább köthető, 4/17. lh. 244. objektumából származik az a roppant változatos szerkezetű, sötét- és világosszürke, valamint vörös foltokkal tarkított, erősen tagolt, szivacsszerű vassalak csiszola- ta, amely különböző nagyításokban a 7. képen látható. 7. kép: Kovácssalak (?) elektronmikroszkópos képe Cegléd 4/17. lh. 244. objektum Külseje alapján tipikus kovácssalak, lelőhelye is ezt sugallja, ugyanakkor erősebb nagyításban a hirtelen lehűlésről - lehűtésről - árulkodó pontszerű vas-oxid- tűk és dendritkezdemények is megállapíthatók. A nagyításokról vett átlagos spektrumok igazolják a kémiai elemzés értékeit és a minta alapvetően vas-szili- kátos, ugyanakkor igen heterogén szerkezetét (8. kép). 8. kép: Elemspektrum átlag Cegléd 4/17. lh. 244. objektum A vas különböző oxidációs fokú dúsulása figyelhető meg egy, a 4/17. lelőhely 34. objektumából származó salakminta csiszolatának nagyításán (9. kép), ahol az 1. számmal jelölt világosabb zóna FeO-ban dús, míg a 2-vel jelölt enyhén sötétebb szürke régió feltehetően inkább Fe203-ban (hematit) gazdagabb (ennek a pontnak az elemspektruma az oxigén nagyobb arányú jelenlétét mutatja, mint az előzőé - 1 p.: 16.21 %, 2 p.: 21.62 %). A minta erősen porózus szerkezetű. 5. kép: Vassalak elekrtonmikroszkópos képe, Cegléd 4/19. lh. 156. objektum
