Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Török Béla: A Cegléd 4/14. és 4/19. számú Árpád-kori lelőhelyekről származó vassalak és vastöredékek műszaki vizsgálata
448 Török Béla HV: 20.0 kV DET: BSE Detector I i i i i I i i i i T Satellite ©Tuscan DATE: 11/16/06 2 mm 9. kép: Kovácssalak elektronmikroszkópos képe Cegléd 4/17. lh. 34. objektum Még közelebb visz a kovácsszakmához a szintén a feltételezhető kovácsműhelyek területéről származó, vastöredéknek nevezett, valójában salakos töredékminta csiszolatának nagyításai (4/17. lh. 320. obj.). Jól megfigyelhető a világos színű, fémes vas és szivacsos vas-oxid-réteg, körülötte porózus salakos rész, amely vas-szilikát, némi kalciummal dúsulva. Gyakorlatilag a mintának van egy magja, amely héjszerűen réteges, az idők folyamán többé-kevésbé oxidált színvas (10. kép), körülötte vastartalmú salaktapadványok (11. kép). A minta szerkezete alapján erősen feltételezhető, hogy kovácsolásnál, alakítás közben lepattant salakos vasdarabkáról van szó. 10. kép\ Vastöredék elektronmikroszkópos képe Cegléd 4/17. lh. 320. objektum Satellite ©Tescan DATE: 11/16/06 100 um 11. kép: Vastöredék elektronmikroszkópos képe Cegléd 4/17. lh. 320. objektum Érdekes eredményt hozott az ásatás a legnagyobb kiterjedésű, 4/14. sz. lelőhelyén - azaz a lakóházak területén - lévő műhelynek definiált objektumból (1364. obj.) származó vastöredékek metallográfiái vizsgálata. Az egyik darab - amely inkább erősen lunkeres salakdarabkának nevezhető — csiszolati képei ugyanis a teljes átolvadásról és lassú lehűlésről tanúskodtak (12. kép). 12 .kép: Salakos vastöredék elektronmikroszkópos képe Cegléd 4/14. lh. 1364. objektum Az erősebb nagyítású 13. képen gyönyörűen kristályosodott, fayalitos dendritrendszer látható, tercier dendritágakkal, amelyek a lassú lehűlés miatt alakulhattak ki, valószínűleg még a metallurgiai folyamatok alatt. 13. kép: Salakos vastöredék elektronmikroszkópos képe Cegléd 4/14. lh. 1364. objektum
