Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Dinnyés István: A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok
324 Dinnyés István (Bos taurus, metapodium, diaphisis). Fekvő téglalap alakú, hátulsó vége felé kissé keskenyedő. Lesimított, közel síklap hátoldala közepén belső felületi mélyedés, á szélesebb végnél szivacsos rész. Lemélyített háttéren két, domborúra faragott állatalak oldalnézetben. Előre nyújtott lábakkal balra fekvő, keskeny testű, rövid farkú állat, hátraforduló hosszú feje a törzsön fekszik. Szeme 7 mm-es pont-kör, két keskeny, vésett közepű fül, a hosszú pofa felül megszélesedően, lekerekítetten végződik. Mellső lábán 4, a hátsón 3 hosszabb és egy rövid ujj. A fekvő állat előtt madárfejű állat testének mellső részlete. Rövid nyak, 7 mm-es pont-kör szem, a görbe csőr a fekvő állat nyakához ér. Lábának rövid részlete a test és a fekvő állat lábfeje között. Világos- barna színű, a jobb alsó saroknál kifehéredett részlet. Hátoldal világosbarna-sárgásbarna. Mindkét peremen készítéskor keletkezett sérülés. H: 7,33 cm, Sz: 2,05 cm, V: 0,77 cm. 248. Állatalakos lap {40. tábla). Hosszúkás, az egyenesen levágott végek felé kissé keskenyedő, téglalapos, domború lap szarvasmarha lábközépcsontból (Bős taurus, metapodium, diaphisis). Kissé domborúra faragott hátoldalán szivacsos állomány maradványai. Lemélyített háttéren domborúan kifaragott, előrenyújtott lábakkal balra fekvő állatalak oldalnézete, a test felső körvonalát mély vonal kíséri. Kerek fejen 6 mm-es „kúpos” szem, hosszúkás orr, bevágással jelzett száj, a hosszú, vésett közepű fül a rövid nyakra simul, hosszúkás törzs, felkanyarodó farok. Lábain 4-4 ujj, a hátsón az alsó ujj sekély vonallal jelzett. Halványbarna színű, kis fekete foltokkal. Hátoldal barna, sárgás folttal. Az előoldali peremen készítéskor keletkezett, kis hiány. H: 4,85 cm, Sz: 1,45 cm, V: 0,52 cm. 249. Hal felülnézetben {41. tábla). Szarvasmarha sípcsontból kivágott (Bős taurus, tibia, diaphisis), hosszúkás ovális, kissé domború lap. Lefaragott hátoldalán széles, belső felületi mélyedés. Előoldali perem és fejnél a csontvég lekerekített, a faroknál csúcsba fut. Fejen 6 mm-es pont-kör szempár. A fejet ívelt, kimetszett vonalak között karcolt hálómintás szalag határolja. A szalag közepében kezdődő, a faragvány középig szélesedő, majd a farok felé elkeskenyedő, két vésett vonal között hálómintás sáv a hossztengelyben. E sávhoz mindkét oldalon 3-3 hátrafelé ferde, kimetszett vonalakkal határolt hálómintás sáv kapcsolódik. A hossztengely sávjának jobb széle mellett és a ferde, hálós sávokban a mintázathoz nem tartozó, karcolt vonalak. Sötétbarna színű, közepén ferde, ovális, világossárga csontszínű folt. Hátoldal sötét-, feketésbar- na, szögletes lap sárgásbarna lenyomatával és sárgásbarna foltokkal. Mindkét felületen repedések, a jobb középső és bal hátulsó peremen megnyílt repedés. Kettétört, ragasztott, a törésvonalnál és a farokrész közepén kis felülethiányok, jobb szem mögött horzsolt részlet. H: 9,31 cm, Sz: 2,82 cm, V: 0,77 cm. 250. Oldalnézetű állatfej {40. tábla). Szarvasmarha sípcsontból kivágott (Bős taurus, tibia, diaphisis), ho- morú-domború felületű, hátoldalon részben szivacsos lap. Kerek fejrészhez csúcsos pofa és levél alakú fül kapcsolódik. Fejen mély pont-kettőskör jelezte szem és kb. 25 mm átmérőjű kör karcolt részletei. A száj vésett vonal. Fül kezdeténél két ferde vonal a kettőskörig, homorú felületén sekélyen kimetszett vonal. A pofarész kezdeténél 14,5 mm-es karcolt kör, középpontja a szájvonal végében. Fej felső pereme és az ívelt pofarész peremei mellett vékonyan karcolt vonal a karcolt körig. Halványbarna-barna, a fülnél sötétbarna színű, a fej elülső részén keresztirányú, sárgás folt. Hátoldal barna, a pofarész kifehéredett. H: 7,12 cm, Sz: 2,7 cm, V: 0,54 cm. 251. Díszített félhenger {70. tábla). Ló hátsó lábkö- zépcsont elülső részéből (Equus caballus, metatarsus, diaphisis), mindkét vége kissé ferdén levágott. Hátoldal két széle befelé ferdére lefaragott, mindkét végnél szivacsos állomány. A hossztengelyben 5 pont-kettőskör, a hosszoldalak mentén, mélyen karcolt vonalon 6-6 pont-kettős félkör. Kettős vonalak kötik össze a kettősköröket a hossztengely közelében, e vonalakat kettős vonalak keresztezik. A kettőskörökből X alakban kettős vonalak haladnak a félkörökhöz. Felül kettős, alul egy vonal zárja a díszítést. Karcolt körívrészletek a jobb felső félkörökben, a megvalósulttól eltérő díszítésre utaló, karcolt vonalak a díszítésben. Sárgás csontszínű, felső vége halványbarna. Hátoldal világosbarna, felül sötétbarna. Mindkét peremen, középen eke okozta vágás. H: 11,85 cm, Sz: 3,05-3,11 cm, V: 1,58 cm. 252. Díszített lap {42. tábla). Szarvasmarha állkapocs baloldali, hátulsó-középső, külső (Bős taurus, corpus-foramen angulus mandibulae sinistra, lateralis) részéből. Nyújtott, trapézszerű alakú, enyhén domború, néhol homorú felületű, egyenetlen vastagságú. Kissé homorú hátoldalon szivacsos részek, s egy kb. 1,3 cm széles, bal középtől jobbra lefelé haladó, a faragott oldalt hosszúkás nyílással áttörő csatorna részlete, az alsó, szivacsos közepű részen jelentős felülethiányok. Alsó szél fölötti vonalon három, pont-kettős félkör, melyekre két, kifelé forduló, stilizált állatfej támaszkodik. Az alul középen összeérő állatfejek nyaka kettős vonalakkal - balra fordulónak a belső oldalán 3. vonal is - határolt háromszög. Pont-kettőskör a fej és szem. Lefelé keskenyedő, hosszúkás pofa kettős vonalakból, amit pontközepű félkör zár, a pontból húzott száj vonal végéhez levél alakú, vésett közepű nyelv csatlakozik. Fejek felső szélén két-két levél alakú, vésett közepű fül. A két állatfej közül függőleges, kettős vonal húzódik az a lap közepén levő pont-kettőskörig. E kettőskor fölött két pont-kettőskör és a kettősköröket összekötő kettős vonal van a középtengelyen. A felső kettőskörök között, kétoldalt egy-egy egyenessel zárt pont-kettős félkör, melyeket kettős vonalak
