Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)

Dinnyés István: A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok

A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok 325 kötnek a kettőskörökhöz. A lap közepén és a fölötte levő pont-kettőskör között, oldalt egy-egy, nem teljes pont-kettőskör, melyek belső köréből egy-egy kissé ívelt vonal halad a fölöttük levő kettőskor külső kö­réhez, külső körük megszakad a belső körből húzott vonalnál és a középtengely kettős vonalánál. Három finoman karcolt egyenes halad a lapközepi pont-ket­tőskör külső köre alatt kezdődően: függőlegesen a hossztengely két vonala között a lap alja és egy-egy ferde egyenes az állatfejek nyaka és pofája között a lap alsó sarkai felé. Karcolt vonalak a belső nyakvonalak­nál, a jobboldali állatfej külső füle felső szélénél ívelt vonal. Karcolt körív részletek az alsó félkörökben, kö­zéppontjuk kevéssel közelebb az alsó peremhez és a jobb sarokhoz. Barna-világosbarna színű, a jobboldali állatfejnél sötétbarna, a bal alsó rész töredékei vilá­gossárga csontszínűek. Hátoldal barna-sötétbarna, a jobb alsó rész sötétsárga, alsó perem középső töredéke kifehéredett. 15 töredékből (egy kis töredék a depó­ból) ragasztott, hiányos, kiegészített. A mintázat felü­lethiányai - apró sérülések kivételével - szintén kiegé­szítve, hátoldal alsó részén megerősítő kiegészítés. H: 14,64 cm, Sz: 5,86 cm alul és 2,05 cm felül, V: 0,9 cm. 253. Díszített lap (51. tábla). Szarvasmarha mellső lábközépcsontból (Bos taurus, metacarpus, diaphisis). Téglalap alakú, egyik végénél kissé, másiknál ívelten kiszélesedő, vastag. Hátoldalon belső felületi mé­lyedés, két oldala befelé enyhén ferdére lefaragva, a szélesebb végnél szivacsos részek, középen szivacsos válaszfal maradványa. Középen egy, a két végénél két-két pont-kettőskör, melyeket a hossztengelyben és átlósan kettős vonalak kötnek össze, a hosszoldalak mentén kettős vonalak az átlós vonalak végei között. Egyik hosszoldal mentén finoman karcolt vonal a ket­tőskörök között, karcolt vonalrészletek az egyenes vo­nalaknál is. A bal felső kettőskörben, valamint a kör és a lapszél között karcolt körívrészlet. A kiszélesedő végnél, a baloldalon levő kettőskor középpontjából in­duló két, karcolt ívrészlet oválist alkot, ennek másik csúcsa a külső kör fölött. Világosbarna-barna, a ki­szélesedő részen sötétbarna színű, itt az egyik töredék részben kifehéredett felületű. Hátoldal világosbarna, sötétebb részletekkel, a töredékek részben kifehéred- tek. 5 nagyobb és 3 kis töredékből (egyik a depóból) ragasztott, törésvonalaknál kisebb-nagyobb hiányok, megerősítő kiegészítés. Egyik töredék rétegesen meg­nyílt, nem illeszkedik pontosan. H: 11,22 cm, Sz: 3,69-4,31 cm, V: 1,04 cm. 254. Díszített lap (50. tábla). Szarvasmarha hátsó lábközépcsontból (Bős taurus, metatarsus, diaphisis). Magas, homorúan ívelt hosszoldalú, domború ívű alapvonalú, trapézhoz hasonló alakú lap. Hátoldalon belső felületi mélyedés, oldalai kissé ferdére faragva, a széles alsó végnél szivacsos. Alapvonal fölötti vonalon két kettős félkör, lap közepén és a keskeny végnél pont­kettőskör. Középső körtől kettős vonalak haladnak a széles vég felé a hossztengelyben és átlósan a félkörök­höz, V alakban a keskeny vég köréhez. Hosszoldalak mentén kettős vonalak. Felső rész hossztengelyében két karcolt vonal, a bal alsó rész ferde vonalain belül két karcolt, ferde vonal. Sárgásbarna, a keskeny végnél világosbarna. Hátoldal világosbarna-barna. H: 8,58 cm, Sz: 3,48 cm, V: 1,08 cm. 255. Díszített lap (54. tábla). Hosszúkás téglalap alakú, szarvasmarha sípcsont kissé domború részéből (Bős taurus, tibia, diaphisis). Enyhén homorú hát­oldalon belső felületi mélyedés lefaragott széllel, a felület részben szivacsos. Középen és a két vég mel­lett egy-egy pont-kettőskör, közöttük V alakú kettős vonalak. Hosszoldalak mentén kettős vonalak kötik össze a külső köröket. Az ép rész V vonalának kül­ső széle mentén vékonyan karcolt vonal, néhány to­vábbi vonalrészlet az egyeneseknél. Barna, világos foltokkal, az ép hosszoldalánál sötétbarna. Hátoldal sötétbarna, kis világos foltokkal. Két töredékből ra­gasztott, itt felülethiány a külső kör belső oldalán, az egyik sarokrész hiányzik. Méret és díszítés egyező a 12. lappal. H: 9,33 cm, Sz: 2,48 cm, V: 0,67 cm. 256. Díszített lap (55. tábla). Hosszúkás téglalap alakú, szarvasmarha mellső combcsont kissé dombo­rú részlete (Bős taurus, humerus, diaphisis). Lefaragott hátoldal hosszában domború felületű, átlósan lefaragott csontléces sáv egyik végén belső felületi mélyedéssel. Középen és a két vég mellett egy-egy pont-kettőskör, közöttük V alakú kettős vonalak. Hosszoldalak men­tén kettős vonalak kötik össze a külső köröket és a kül­ső V-vonalakat. Halványbarna. Hátoldal sárgásbarna. A középső külső körnél kettétört, ragasztott, törésnél felülethiányos. Méret és díszítés egyező a 175. lappal. H: 7,90 cm, Sz: 2,00 cm, V: 0,66 cm. 257. Díszített lap (57. tábla). Hosszúkás téglalap alakú, kissé domború felületű, szarvasmarha hátsó lábközépcsontból kivágott (Bős taurus, metatarsus, diaphisis). Enyhén homorúra faragott hátoldalon bel­ső felületi mélyedés két részlete. A lap két vége mellett kettős vonal, melyekre egy-egy, nem teljes pont-ket­tőskör illeszkedik, az egyikük belső köríve egyenesek­kel kapcsolódik a vonalhoz. Középen pont-kettőskör, melytől V alakban kettős vonalak haladnak a szélső külső körívekhez. Hosszoldalak mentén kettős vona­lak. Az egyik vonalnál a hosszoldali perem lehasadt a készítéskor. Világosbarna, egyik vég sárgásbarna. Hátoldal barna-sötétbarna, kis világosabb foltokkal. Méret és díszítés egyező a 11. lappal. H: 7,38 cm, Sz: 2,48 cm, V: 0,62 cm. 258. Díszített lap (58. tábla). Szarvasmarha hátsó lábközépcsontból kivágott (Bős taurus, metatarsus, diaphisis), hosszúkás téglalap alakú, felülete közel síklap. Enyhén homorúra faragott hátoldalán belső felületi mélyedés részletei mindkét végnél, egyik vég­

Next

/
Oldalképek
Tartalom