Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Rajna András: Az Abony 49. lelőhely protoboleráz-kori leletei és interpretációs lehetőségei
Az Abony 49. lelőhely protoboleráz-kori leletei és interpretációs lehetőségei | 105 medence teljes területéről. Eredete egyértelműen nem a Furchenstich-körben, hanem a déli, keleti irányban keresendő. A fazekak közül a kapcsolatok szempontjából, kiemelkedik a 11. tábla 1. képén bemutatott edény, mely kialakításában ugyan nem tér el a területen megjelenő általános fazéktípustól, díszítése - mely égetés előtti vörös színű - azonban távolabbra mutat, egészen a Cucuteni-Tripolje-körig, ahol ez a minta és a kidolgozásának ilyen módja gyakorinak mondható. A kerámiaformák és díszítéstípusok összehasonlítása a protobolerázi anyagban, az Abony környékén feltárt leletek tükrében újabb adalékokkal szolgálhat. A kutatásban számos nézet alapján a Furchenstich- kör nem tekinthető egységes kultúrának, a részben ezen kör alapjain kialakult Protobeleráz formák már óvatosabb megfogalmazásra késztetik a kutatókat. A kerámiaanyag olyan mértékben tér el a területeken, ugyanakkor az alapjai olyan szorosan kapcsolhatók egymáshoz, hogy a Duna-Tisza közén megismert anyagot is figyelembe véve a Protoboleráz-horizont, ill. időszak kifejezés valóban ebben a régióban is helyesebbnek tűnik az egységesebb kultúra elnevezésnél. A fő kerámiaformák ismertetése során törekedtem azok közvetlen kapcsolatainak rövid bemutatására is. A vizsgált területet legnagyobb mértékben reprezentáló Abony környéki anyag, számos igen érdekes jellemzőt tárt fel, melyek újabb kérdéseket vetettek fel. A feltárások során, a területen a középső neolitikumtól kezdve a késő középkorig minden időszakból kerültek elő leletek. Ezért igen érdekes, hogy a korongos tapadású fülnek abonyi lelőhelyünkön nem találtuk nyomát. Korábbi vélemények szerint98 a Protoboleráz-horizont kialakításában a legnagyobb szerepet a Balaton-Lasinja, az azt követő Furchenstich variációkat hordozó csoportok és a Hunyadi-halom elemek játsszák. A Scheibenhenkel formák a negyedik Sálcuta hullámmal jelennek meg a protobolerázi anyagban.99 Kétségtelen tény, hogy néhány a Protoboleráz-horizontba keltezhető lelőhelyen megjelenik ez a fülforma (Mözs, Csongrád), Raczky Pál véleménye szerint az ilyen típusú megjelenést divatnak kell gondolnunk.100 A Duna-Tisza közének északi részén előkerült anyag alapján feltételezhetjük, hogy a Hunyadi- halom-kultúra egy, főként a Tisza-mentén előretörő (legalább is nyugati irányban zárt) infiltráció lenne. Ugyanakkor tagadhatatlan a Sálcuta elemek, edényformák megléte az anyagi kultúrában. Ezek az elemek talán közvetítőkön keresztül is beáramolhattak a Duna-Tisza közének területére. Az Abony 98 HORVÁTH-SIMON 2003.137. 99 KALICZ 2001. 404. 100 RACZKY 1991. környéki feltárások során számos, a területen eddig még nem jelentkező Balaton-Lasinja elemre bukkantunk. A Protoboleráz anyag időben nagyon közel van a Hunyadi-halom típusú anyaghoz, ugyanakkor feltűnő, hogy nincs Scheibenhenkel az abonyi kerámiaanyagban. Ezért gondolható, hogy a Protoboleráz anyag főleg helyi termék, a Hunyadi-halom Tisza-menti telepei viszont a késői Sálcuta IV. kultúrához kapcsolható területek, melyek keleti irányú kapcsolatokat ápolnak. A Protoboleráz formakörben a Hunyadi-halom zártsága miatt alig van Scheibenhenkel, de mindenütt megjelennek a Furchenstich, Bodrogkeresztúr, Lasinja, sőt Sálcuta elemek, ezek viszont a tiszalúci anyagnál korábbiak, a Bodrogkeresztúrt és a Balaton-Lasinja-kultúrát korábban kialakítani segített hatások folytatásai. Az is valószínű, hogy mire a Protoboleráz az Abonyban látható formájában megjelenik, a Scheibenhenkel-Tiszalúc-Vajska kapcsolatrendszer eltűnik, vagy eltűnőben van. Tény, hogy Duna-Tisza közén feltárt Protoboleráz anyagban megjelennek a helyi a területen korábban élő bodrogkeresztúri típusok, a nyugati Furchenstich, a Balaton-Lasinja formák és a vélhetően Cernavoda (III.?) elemek, valamint a korábban többször említett Cucuteni-Tripolje hatások. A protobolerázi anyag tehát igen sokszínű, számos forma-, és mintakincset ötvöz. A Protoboleráz-horizont a gyakorlatban tehát egy integrációs állomás, melyet a kronológiában a Boreráz-Baden-időszak követ, de a kerámiaanyag alapján sokkal jobban kapcsolódik az előző időszak kultúráihoz, csoportjaihoz. A Duna-Tisza köze földrajzi sajátosságai miatt feltehetően a bodrogkeresztúri népesség stabil uralma megbomlik ugyan a Hunyadi-halom-Sälcuta IV. megjelenésével, de -az abonyi anyagban megfigyelhe- tően- nem tűnik el. A kialakuló új kulturális egység a korábbi kultúrák hagyományos elemeit és az újdonságokat is hordozzák. Az Alföld és a Dunántúl területe ugyanakkor korántsem annyira egymástól elzárt terület, mint azt kezdetben sejteni lehetett. A neolitikum időszakától kezdve számos kapcsolatra derült fény, melyekhez az Abony környéki adatok újabb adalékkal szolgáltak. Az anyag jó példa a számos hatás, Tisza-vidékről, Dunántúlról, vagy akár a távolabbi területekről kiinduló párhuzamos megjelenésére, keveredésére, egymás szokásainak átvételére és fejlesztésére, valamint közvetítésére. Érdekes megvizsgálni a kérdést, hogy a nagyméretű gödrökben áldozatra utaló állatcsontok és az olykor velük együtt megjelenő szórványos embercsontok (pl. Abony 49. lelőhely 312. objektumban feltárt koponyatöredék és femur töredéke, melyek egy emberhez