Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Rajna András: Az Abony 49. lelőhely protoboleráz-kori leletei és interpretációs lehetőségei
106 Rajna András tartoznak),* 11 101 vajon jelenthetik-e azt, hogy az itteni áldozatban az állatok egyre inkább kezdték átvenni az emberáldozat szerepét, vagy egy teljesen más jellegű szertartás részeiként jelentek meg ebben a formában. Jól kimutatható, hogy az állatáldozatok jelen vannak a területen, a bolerázihoz hasonló, az állatot „feldaraboló” formában, tehát feltételezhetően a bolerázi áldozat eredete itt gyökerezik, mint ahogy az emberáldozat szerep is csökkenő tendenciát mutat a badeni időszak alatt és helyét egyre inkább az állatok veszik át, mely áldozatoknak jeleit megfigyelhetjük az abonyi lelőhelyen. Kronológia Az abonyi 49. lelőhely objektumaiból vett minták alapján az alábbi 14C-es dátumokat kaptuk: 154. objektum: 4965+-35 BP 3800-3650 BC 312. objektum: 4895+-35 BP 3770-3630 BC 430. objektum: 4920+-40 BP 3780-3640 BC 440. objektum: 4805+-40 BP 3660-3510 BC Ezen dátumok alapján az abonyi lelőhely anyaga egyidős a Keszthely-fenékpusztai anyaggal (3680-3500 BC; 3720-3690 BC) és idősebb a Gyöngyöshalász-encspusztai (3590-3400 BC) anyagnál,102 amely már bolerázi formákat is reprezentál. Megjegyzésre érdemes az a tény, hogy a Duna-Tisza köze ezen részén a Kalicz Nándor áltál több helyen is feltárt ún. Letkési típusú edény103 nem került elő, bár az edény oldalán jelentkező függőlegesen átfúrt alag- útfül több töredék formájában jelentkezik. Protobolcráz időszak Boleriz időszak VERA-4743 VERA-4745 542: VERA-4742 4965±35BP VERA-4746 4920±40BP VERA-4744 4895±35BP 'ER^74^S05^0BP VERA-4221_BkOI 4645±35BP VERA-4222_Bk02 4665»35BP VERA-4223_Bk03 465S±35BP VI-RA-4220 Hk'»- 4<45»«>lil* VERA-4227_Bk07 45I5±35BP VERA-4228_Bk08 4385±30BP VERA-4229_Bk09 4405±25BP SOOOCalBC 4500CalBC 4000CaIBC 3500CalBC 3000CalBC Calibrated date 11. kép\ Az abonyi lelőhelyeken és Bodrogkeresztúron vett 14C minták összehasonlítása (Serlegi Gábor munkája) A Duna-Tisza-közének középső rézkor végét jellemző leletanyagában a korábbi helyi hagyományok mellett egyre nagyobb mértékben jelentkeznek idegen hatások is. A terület északi részének anyagát alapul véve feltételezhetjük, hogy a Hunyadi-halom-kultúra nem uralta el teljes egészében a területet, uralma a Tisza vonaláig tartott, onnan nem terjeszkedett tovább nyugat felé. A nyugati részeken megjelenő szórványos Scheibenhenkel feltűnését importnak, vagy divatnak tekinthetjük. Ebben az esetben, a Duna-Tisza közén a Bodrogkeresztúr-kultúra él tovább a középső rézkor végén és olvasztja magába a nyugati Balaton-Lasinja- (mely a területen bizonyíthatóan megjelenik), majd a Lasinját követő Furchenstich-kultúra egyes csoportjainak elemeit. Dél-délkeleti irányból a területet folyamatos impulzusok érik, Cernavoda (III?), Cucuteni-Tripolje edény- és díszítőformák jelennek meg. Feltételezhetjük, hogy a Duna-Tisza közének egyes részterületei (Csongrád) szorosabb kapcsolatokat ápolnak a déli (égéi) régiókkal, tisztázásra vár még, hogy az itteni anyag tekinthető-e egy ideérkező csoport egyszeri megtelepülésének, vagy hosszabb ideig állt fenn ez a kapcsolat. A terület életét ebben az időben valószínűsíthetően főként az állattartás határozza meg. Ebben az összefüggésben a kor kerámiája sosem tekinthető állandónak, a vezértípusok mellett a formák folyamatos hatásoknak vannak kitéve, amelyek folyamatos evolúcióval, valamint lelőhelyenként is eltérő módon kevésbé uniformizáltan jelentkeznek. Hasonló módon fogalmazható meg a Duna-Tisza közének területe, mint amit Ruttkay a Furchenstich-kör kapcsán tett. Az itteni anyag „kevert”. Maga az időszak a Kr.e. 4. évezred feltehetően 3800-3500 közötti időszaka, a kerámiaformákat és díszítésmódot tekintve gyakorlatilag a helyi alapokat ötvözi a beérkező új hatásokkal. Az életmód feltehetőleg a korábbi időszakokhoz képest is sokkal erőteljesebben a legeltető vándorlás formájában mutatkozik meg. A kedvelt legelőkre, területekre azonban az abonyi feltárások jelenségei és a 14C dátumok alapján többször visszatérnek. A rituális életben jelentkező tömeges emberáldozatok104 mellett megjelenő vegyes ember- és állatáldozatok, illetve kizárólagos állatáldozatok, már egyre inkább a Boleráz-Baden irányba mutatnak. Néhány edénytípusról is kijelenthető, hogy az tekinthető a bolerázi formák előfutárának. Elmondhatjuk tehát, hogy bár a díszítés alapján szinte egyáltalán nem, a formák alapján kissé, a rituális jelenségek alapján azonban az időszak valóban a Boleráz előzményének tekinthető. 101 Kővári Ivett meghatározása alapján. 102 KALICZ 2001. 406. 103 KALICZ 2001. Abb. 6.: 4. 104 ld. Abony 36. lh.
