Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - V. Villa vagy vicus

toztak. Tehát ezeket a szervezeti formákat a városok, jelen esetben Aquincum municipium alapítása után hozták létre a rómaiak.

309 Vagy esetleg a már korábban is meglévő bennszülött vicusokat ekkor sorolták be pagusokba s vették ki a korábbi civitas eraviscorum területéből? Nevükben gyakran a kelta őslakosság emlékét őrzik. Ld. vicus Vindonianus, vicus Teuto stb. A pátyi vicus neve sajnos nem maradt ránk. Se oltárkő, se egyéb feliratos emlék - a temető kelta neveket őrző sírkövein túl-nem került elő az ásatások során. A vicus nevével kapcsolatban felvetődik a lehetőség, nem azonosítható e telepünk a budaörsi oltárkövön szereplő négy vicus valamelyikével. Területileg nagyon közel vagyunk Budaörshöz (Kb.10 km). Mind a két vicus valószínűleg az Aquincum-Savaria útvonal mellett feküdt. A négy vicus közül az első valószínűleg Budaörs (vicus Teuto), a másik ugyancsak bennszülött személynévből képzett név: vicus Bataionis. A harmadik az Alföld ÉK-i részéről idetelepített Anartii törzsről kapta a nevét. E törzs tagjait vagy Augustus s Tiberius alatt telepítették be eraviscus területre, vagy pedig Trajanus dák hadjáratait követően. (MRÁVOTTOMÁNYI 2005.98). Pátyon egyik betelepítésre sincs bizonyítékunk. A felírat utolsó sorában valószínűleg a negyedik vicus nevének első betűi láthatók. Az azonosítás jelenlegi ismereteink alapján eldönthetetlen. Kérdéses mekkora lehetett a vicusok kiterjedése ill. mekkora földterület tartozott hozzá. Budaörsön is s Pátyon is a vicusnak csak egy részletét sikerült feltárni. Mind a két helyen kb. 9 hektárt, de míg Budaörsön összefüggő területeket nyithattunk meg, Pátyon csak szondázó jellegű kutatás folyt. A telepek szélessége a patakparton kb. 250 méter mind a két lelőhelyen. Hosszúsága viszont változó. Budaörsön a beépítettség miatt, egyik oldalon már nem is tudjuk megállapítani a hosszát, másik fele, nyugati irányban még fel nem tárt terület. A feltárt rész: hossza kb. 450 m. Pátyon kb. 2 km hosszan, a biatorbágyi határtól egészen a mai község széléig húzódik. Ez kb. 50 hektár, ami a felszíni leletek alapján lakott volt. Hogy milyen sűrűn, nem tudjuk (A felszínen egymást összefüggően követő leleteket a szántás is széthúzhatta.). A településnek ezek szerint mintegy ötöd részét tártuk fel, nem sokat állapíthatunk meg tehát a szerkezetéről. Feltárt vicusaink kiterjedése nemigen vethető össze a katonai vicusok méreteivel. Ez utóbbiak több oldalról körbevették a tábort s az utak mentén helyezkedtek el.

310 Ezzel szemben a jelenleg tárgyalt vicusok mindig patakparton, azzal párhuzamosam, hosszan el309 A pagusokat részletesebben ld. MRÁV-OTTOMÁNYI 2005. 79-82. 310 KOVÁCS 1999. 152 - a katonai vicusok méretei kb. 8001200x400-750 m. nyúló települések. Nem ismerjük telepünk viszonyát a többi Pátyon található kőépülettel rendelkező, valószínűleg külön villagazdaságnak tartható telephez sem.

311 (158. kép.) Legközelebb a 13/19. lelőhely található, alig 2 kmre nyugati irányban. Itt a felszínen egy kb. 700x300 méteres területen több kőépület nyoma s vízvezeték csövek kerültek elő. Egy villagazdaság központja állhatott itt, bár ezt pontosabbat csak feltárás után lehetett volna mondani.

312 Viszonya a Malom-dűlőben lévő vicussal nem ismert. Akárcsak a másik északi irányban lévő kőépületé, amely mindössze fél km-re van telepünk feltételezett szélétől, ugyancsak a Füzespatak nyugati partján (13/29.1h.).

313 A kettő között a mai Páty község beépített területe, így az összefüggés nem állapítható meg. Amennyiben a vicus egy zárt központi részből s több lazán hozzá kapcsolódó villagazdaságból állt, ezek a távolabbi épületek tartozhattak a vicus területéhez. Talán ugyanehhez a vicushoz köthető a torbágyi 34/14. és 9. lh. is, melyek a Füzes-patak partján a pátyi telep folytatásaként, alig 100 méterre találhatók. Mind a kettő kőépítkezés nélküli nagyobb település. (Ld.REPISZKY Tamás Rég. Kut.2003.166.) A vicusokhoz tartozó birtok terület nagysága máshol is ismeretlen. A villakutatások során, Pannonián belül különböző nagyságú kis s középbirtokokat állapítottak meg.

314 Aquincum környékén 3-5 km

2 nagyságú municipális középbirtokokat tételeznek fel.

315 A feltételezés alapja az ismert villák számának s a terület nagyságának összevetése. Pest megyében általában 2 km-ként követik egymást a villák, kivéve az Aquincumtól északra eső részt (Budakalász, Pomáz), ahol még sűrűbbek.

316 Zsidi P. megállapítása szerint Aquincum territóriumán a fő útvonalakra tájolt, szabályos nagyságú telkekből álló birtokrendszer körvonalai bontakoznak ki.

317 Ez a számítás viszont figyelmen kívül hagyja a villák között lévő paraszti kisbirtokokat. (LÁNYI 1990. 234.). A kisbirtokok, veteránparcellák nagyságát régebben 1 km

2-ben állapították meg, de egyáltalán nem biztos, hogy azonos nagyságú, inkább azonos értékű földet kaptak a letelepedett veteránok. Ezek a veteránok biztosították itt a határzónában a kis és középbirtokok újratermelődését 311 MRT 13/3.lh.- forrásszentély nem villa. 13/10.lh. - felszínen egy kőépület nyomai, nagyon kicsi 30x30 méteres területen. Esetleg útállomás. 13/15.lh. A Békás patak partján 400x150 méteren legalább két római épület nyomai. Lehet egy különálló villagazdaság. 13/19.Ш. kb. 700x300 méteres területen több kőépület nyoma s vízvezeték csövek. Itt is állhatott egy villagazdaság központja. 312 Átment rajta az Ml autópálya. Feltárására nem volt lehetőség. 313 Egy kőépület, kb.70x50 méteres területen. MRT 7, 13/ 29.1h. 314 VISY 1994. 428. méret: 1-10 km

2 315 ALFÖLDY1959. 19; PÓCZY1971. 91; ZSIDI 1991. 151; SOPRONI 1994.314. 316 ZSIDI 1991. 152; SOPRONI 1994. 314. 317 ZSIDI 1991. 152., 5; u.ő. 2005. 336. 215