Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - V. Villa vagy vicus

157. kép: 1. Bronz zár (szórv.J. 2. vaskolomp (F/19a szelv.J. 3. vasszögek G/17, szelv. s akadályozták meg a birtokkoncentrációt. (MÓCSY 1990. 126.). A vicusok megléte még tovább bonyolítja a kérdést. A vicusban élő birtokosok földje vajon önálló villát alkotott-e, vagy beletartozott a vicus területébe. Ha igen, hány birtokos élhetett egy vicus területén? Békásmegyeren 8 birtokost említ a felirat, a vicani mellett. Soproni S. szerint egy-egy vicüs 10-15 villagazdaságnál nem lehetett nagyobb. A vicus Vindonianus területét Alföldy Géza kb. 40 km

2 -ben határozza meg. Ezen belül 3-4 km

2 lehetett a municipális középbirtokok nagysága a többi pedig a szabad kisparaszti birtok, amit a vicani műveltek.

318 A vicani vajon a nagyobb birtokosok földjét művelte, vagy saját kisbirtokon gazdálkodott? Ha a vicusok be voltak osztva a pagusok alá s ezek egy-egy városhoz tartoztak, meddig terjedt Aquincum territóriuma s milyen településforma volt a civitas eraviscorum territóriumán. Esetleg összeolvadt a kettő.

319 Lehetett-e a vicusnak is önálló territóriuma ?

320 Csupa olyan kérdés, melyre csak a további feltárások (összefüggő s nem szondázó jellegű kutatások) ill. az új feliratok adhatják meg a választ. Az analógiákat vizsgálva a Rajna és Duna menti provinciák vidéki településeiről, villagazdaságairól és gazdasági életéről szóló összefoglaló művek kevésbé lehetnek segítségünkre.

321 Az általuk ismertetett 3-4. századi állapotok, földbirtok nagyság, villanagyság, településsűrűség a Rajna, Mosel és felső Duna vidéki provinciákban nemigen hasonlítható össze a pannóniai, főleg a limesmenti állapotokkal. A birtoknagyságok provinciánként és korszakonként változnak. Itt Aquincum környékén kisebb fundusokkal, sűrűbb kis és középbirtokokkal kell számolnunk. A villa és a vicusok kapcsolatáról, különbségeiről ill. hogy villa-e minden kőépület vagy más település típushoz is tartozhatott-e, ugyancsak több cikkben történik említés.

322 A témában a legújabb összefoglalás 1994-ben jelent meg Passauban. Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Croatia, Szerbia kutatói ismertették a 318 Határa keleten a Duna, délen Aquincum, nyugaton az Ezüsthegy, Nagykwevély, Csobánkai Csúcshegy, Északon pedig a Mesélőhegy, Kőhegy, s Ulcisia Castra: Id. ALFÖLDY 1959. 19-29. Noricumban pl. Wieslochban egy 15-20 km átmérőjű territórium központjában feküdt a vicus. Ld. HENSEN 1999. 86. 319 ALFÖLDY 1959. 19-.: Szerinte egészen Diocletianusig külön territóriuma volt a civitasnak s a municipális birtokok egyrésze ezen helyezkedett el. Ezzel szemben ld. KOVÁCS 2001. 183-184:"Majdnem mindegyik korábbi törzsi civitas területe az I-II. század folyamán egy városi jogú település territóriumának része lett..." 320 A katonai vicusok territóriumához részletesen ld. KOVÁCS 1999. 110-118. 321 Die Römer an Rhein and Donau, szerk. GÜNTHER, RKÖPSTEIN, H. Berlin 1985. 139-142; FISCHER 2004. 195-202; LENZ 1998. 49-70. 322 BAYER, H.: Die ländliche Besiedlung Rheinhessens und seiner Randgebiete in römischer Zeit. Mainzer Zeitsch. 62. (1967) 132. BAATZ, Dietwulf.: Die ländliche Besiedlung in römischen Reichsgebiet östlich des Ober und Mittelrheins. Gymnasium Heft. 9. (1970) Germania Romana, Heidelberg, stb. 216