Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Mráv Zsolt: Római kori feliratok és faragott kőemlékek Pátyról
15. kép Síremléket díszítő oroszlánszobor (kat. 14) 1. A KR. U. 1. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL/MÁSODIK FELÉTŐL A MARKOMANN HÁBORÚKIG. A tárgyalt időszak, különösen a Kr.u. 2. század első két harmada a régészeti leletek (import tárgyak mennyisége) és a kőépületek megjelenése alapján a későkelta időszaktól fennálló település első virágkora volt, amely összhangban áll a feliratok megoszlásával, tartalmával is. A 12+1? pátyi feliratból ugyanis erre az időszakra 5 sírfelirat (kat. 1-5) és 1 katonai diploma (kat. 12) keltezhető, mindegyikük bennszülött vonatkozású. A közelmúltban előkerült négy bennszülött síremléket a Malom-dűlőben feltárt római falu kora császárkori temetőjéből, évszázadokkal korábbi bennszülött sírokról gyűjtötték és építettékbe ugyanazon temető késő római kőláda sírjaiba. Erre utal a kövek azonos kőanyaga és gyakorlatlan bennszülött kőfaragók általi kivitelezése. (A hasonló, kezdetleges tagolású síremlékek általában a római központoktól távol eső helyekre jellemzőek 63 .) 63 ERDÉLYI 1974. 21. A kőemlékek azonos időszakban a Kr.u. 1. század második felében és a Kr.u. 2. század első évtizedeiben készültek, még a civitas Eraviscorum fennállásának időszakában. A legkorábbi síremlék a legegyszerűbb, pusztán a sztélé lenagyolt homlokzati felületébe vésett, kurzív jellegű feliratot hordozó Limarus síremlék lehetett (kat. 1), amelyet még a Kr.u. 1. század második felében faragtak. A sírfelirat szövege kerüli nemcsak a hosszabb fogalmazást, hanem az egyszerű szófordulatokat is, mivel az annorum formulát leszámítva a sírszöveg csak az elhunyt fiú megnevezéséből áll. A D. M. formula hiánya miatt a Kr.u. 1. század legvégén vagy a 2. század legelején készülhetett Masia Cauronisf. sírfelirata (kat. 3), már a bővebb fogalmazás igényével, de erősen vulgáris latinsággal (oiugi=coniugi, arisia=carissimae). A négy új felirat közül Mágia Sicionisf. sírfelirata a legkésőbbi (kat. 2), mivel szövege változatos formulákat (sibi vivus et, t. т. p.) tartalmazott és betűi is gondosabban faragottak, sorai pedig jól megkomponáltak. Ugyancsak a Kr.u. 2. század első évtizedeire tehető a D. M. formulát tartalmazó és un. asztrális szimbólumokkal díszített sztélé töredéke (kat. 4). A korai síremlékek közül a római túlvilághittel kapcsolatos dedikáció csak ezen az egy sírfeliraton olvasható, itt is szokatlanul a sírfelirat legvégén. Polgárjoggal, császári gentiliciummal egyik feliraton említett személy sem rendelkezett, azonban a Traianus-kori katonai diploma (kat. 12) legalább egy Ulpius noment viselő család faluban való jelenlétét feltételezi a Kr.u. 2. században. A gazdagabb peregrinus őslakosok által állított latin nyelvű sírfeliratok nagy száma és korai megjelenése jól mutatja az Eravisci kiemelt nyitottságát a romanizáció és a Romanitas egyik szimbóluma, az epigráfiai kultúra iránt 64 . (A szomszédos Herceghalomról olyan kerámialeletek is ismertek, amelyeken az őslakos személyek tulajdonjogát bekarcolt nevekkel jelezték 65 . Ilyen grafittik azonban a pátyi vicus területén ez idáig nem kerültek elő.) A síremlékeken tizenkét, kivétel nélkül kelta névadást tükröző név olvasható, többségük egykor minden bizonynyal a pátyi római falu eraviscus származású lakosa volt: 1. Biztos olvasatok: Cauro Cucalo Epmagurix Mágia Masaco Masia Semusscuttus Sicio 64 ALFÖLDY 2005. 38-39,41. 65 OTTOMÁNYI - GABLER 1985. 237, 24. kép/ 1 (COIMO), 2 (Vidnorix), 3 (Moi?). 416
