Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - IV. Gazdasági élet, életmód
hun mozgalom által kimozdított kevert, nagy valószínűséggel germán népesség egy csoportja temetkezhetett ide. 274 A környéken kevés település élte meg az 5. századot. Aquincum környékén több villa is lakott volt még a 4. sz. végén. Refugium szerepet töltöttek be. 275 Ha térképre vetítjük a lelőhelyeket Pest megyében - a szórvány leletekkel együtt - láthatjuk, hogy a limesnél csoportosuló, nagyobb mennyiségű anyagot kivéve, mely barbár katonákhoz s családtagjaikhoz köthető, ha ritkábban is de még lakott volt az 5. század első felében (valószínűleg csak i. sz.430-ig) a Füzes-patak és Benta-patak völgye, valamint a Zsámbéki medence. Egy nagyobb csoport telepedett meg BudakalászPomáz-Szentendre (talán még Leányfalu) környékén. A vaslándzsák és csonttárgyak valami germán (szvéb ill. keleti-gót) népességre utalnak. Érmek már nemigen keltezik ezt az anyagot. Többnyire a legutolsó Valentinianus kori kisbronzok forognak az 5. században is. A későbbi pénz ritka. A leletek másik csoportja már a római épületek felhagyása után került oda. pl. Százhalombattán a táborban és a vicusban egyaránt voltak ilyen később beásott sírok. Pátyon is egy kiszedett falu kőépületbe ásott gödörből került elő a púpos hátú csontfésű. Itt még nehezebb eldönteni, hogy a 430 előtti időszak valamely barbár népcsoportjához, vagy az un. Attila korszakhoz tartoznak-e. Ugyanis a sírok mellékletei között megtaláljuk a már 4. sz. végén feltűnő csonttárgyakat, üvegpoharakat, besimított edényeket, de e mellett új ékszerek is jelentkeznek. Százhalombattán a vicusba beásott sírban lemezfibula volt, a tábor DK-i saroktornyánál lévőben pedig cikáda és aláhajtott lábú fibula, új típusú üvegpohár illetve hunkori csat. Ez utóbbiak a pátyi sírokban is megjelennek. Avarok: Temetkezés: (149. kép). A népvándorláskort a telep területére temetett 12, többnyire melléklet nélküli sír képviseli. C/7., C/12, G/21a (2 db), G/23 (4 sír), J/5, szelv (4 sír). А С terület két gyerek csontváza mellékletnélküli, E-D tájolású sír. Egyik a C/12. 1. ásónyomában, a másik a C/7. szelv.-50 cm-nél került elő. Utóbbi rétegben 4. sz-i érem s Árpádkori kerámia is volt. A J/5 szelvény 4 sírja és a G/21 két sírja felett négyszögletes kőpakolást találtunk. A csontvázak a kövek között ill. alatt voltak. Ugyancsak kövek között voltak a G/23 gyerek sírjai is. Tájolás aj területen Ny-K, melléklet csak egy vaskés a 4. sírban. A G/23 sírjai ENy-DK irányúak, 274 12 ilyen, 5. sz.eleji mellékletekkel ellátott sír volt. Külön sírcsoportot alkottak a temetőn belül. Id. OTTOMÁNYI2001. 35-74. 275 VISY 1994. 433, VI. periódus; OTTOMÁNYI 2001. 61-66; ZSIDI 2005. 337, Abb.6. - egyben tárgyalja a 4. sz. második ill. 5. sz. első felét. Villák: Mocsáros dűlő, Kaszás-dűlő, Csúcs hegy, Békásmegyer. Temető: Gazdagrét. NAGY Margit ld. előző jegyzet 1993. 353-355. melléklet a 10. sírban: avar gyöngyök s felfűzött késő római pénzek (150. kép/l). A G/21a szelvény férfi és gyerek sírja E-D tájolású, melléklet nélkül. A szelvényben több késő avar kori hullámvonaldíszes kerámia került elő. Mint látjuk nem egy egységes temetőről van szó. A tájolás csak az egyes sírcsoportokon belül egyezik. Részben családi temetkezések lehettek pl. aj területen egy férfi, egy fiatalabb s egy idősebb nő valamint egy gyerek csontváza feküdt. Többnyire azonban gyerek sírok, vagy egyesével, vagy csoportosan. A G/21a-ban egy idősebb s egy fiatalabb fiú, a G/23-ban a féléves kortól négyéves korig találtunk gyereksírokat. Több újszülött sírja is előkerült még a telepen, de ezek közül csak egy volt beásva egy korábbi házba (G/30, szelv, tájolás E-D). Két másikat a G/l. kora római hombáredényébe tettek. A többi pedig római rétegben: F/5, obj. déli felében, H/3, szelvényben 40-50 cm mélységben, H/4-4b szelv. paticsszinten, C/28. szelvényben. Mindezek nem önálló csontvázak, csak csonttöredékek. Valószínűleg rómaiak voltak. Az F kőépületben van egy lósír is, melléklet nélkül. Sírgödrében római kerámia töredék. Kora kérdéses. Telep: Késő avar kerámia főleg a G területről ismert (151. kép/1-4). A G/21a, G/22, G/27, szelvényből, de a környéken több szelvény felszíni leletei között is szerepel. Pl. F/kőépület. A J/9, szelvényben avar gyöngy volt. 276 Felszíni szórványként avar öweret került még elő (150. kép/2). 277 A telep a honfoglalás és Árpád korban is lakott volt. Szórványként került elő Biborbanszületett Constantinus bronzérme (913-919) és a domb DK-i negyedénél (H terület) egy Árpádkori bracteata, a 12-13. századból. Az Árpádkori telephez három gödör (J/5, G/lla 278 , H/4, szelv.) s több szórvány ill. 1. ásónyomból való kerámia töredék köthető. Pl. C/7. szelv (151. kép/5-6). A G/21a szelvény kőomladékában talán középkori faragott párkánytöredék volt. A dombtetőn feltárt 910 sírós temető nagy része az avar ill. Honfoglalás-Árpádkorhoz tartozik.(MARÓTI RégKut 1998. 161.). Ez alapján kiterjedt telepnek kellett lenni a feltárt római telep fölött is. Ezt azonban elvitte a több évszázados szántás. IV. GAZDASÁGI ÉLET, ÉLETMÓD Mind a villák, mind a vicusok önellátó gazdasági egységek voltak. Alapvető megélhetési forrásuk a föld276 Hasonló hullámvonaldíszes kerámia a 9-10. századra is jellemző. Ld. GRÜNEWALD 1979. Taf.89-90, 97, 99 stb. 277 Esetleg a G/21a és G/27 szögletes, kőkemencés háza sem római, hanem avar. Mind a kettőnél volt ugyanis avar kerámia a ház bontásból, bár jóval több a római cserép (a hasonló típusú G/29, szelvény házában nem volt avar!) 278 Nem az Árpádkorban használták, csak ekkor töltötték fel. 205
