Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - IV. Gazdasági élet, életmód

152. kép: 1. Vassarló az E/l. szelvényből, 2. őrlőkő A/4, szelv. 3. Rontott hombárperem (A/3, szelv.) művelés, kisebb mértékben az állattenyésztés.

279 Erre utalnak egyrészt a szerszámok pl. sarló, kasza töredékek (E/l. szelv, H/5. szelv.)152. kép/l.

280 Másrészt a 279 GABLER1993-1994. 152. - a Balatonfelvidék villagazdaságainak magleletei s vaseszközei alapján foglalja össze a kérdést. VISY 1994. 431.- Pannónia Inferior településeinek gazdasági élete. Bortermesztés a villákban stb. 280 PIETSCH, Maria: Die römischen Eisenwerkzeuge von Saalburg, Feldberg und Zugmantel. Saalburg Jb. 39, 1983. 5-132. balta: Abb.5. sarló: Abb.22/2-3, Típus tábla Abb.26. nagyon sok őrlőkő/^ Ezek két részből álló, középen vasrúddal forgatott kézi malmok. Az egyik kőépületből épen került elő a két rész (152. kép/2). Érdekes módon, mind a szerszámok, mind az őrlőkövek többnyire 3-4. sz-i kőépületekből származnak („E", A/4, F/22, F/kőép, H/kőép.), bár őrlőkövek korábbi földbe mélyített házakban is előfordulnak. (C/11, G/21a, H/l és H/7, szelv.). Mindez azt mutatja, hogy a kőépületekben s földbe mélyített házakban egyaránt nemcsak laktak, hanem mindennapi tevékenységet, gabonaőrlést, kenyérsütést is folytattak. Elkülönített konyha lehetett az F/22 kőépületének ENy-i sarkában, az F/kőépület 15. szelvényében, kemence a H/ kőépületben két helyen is. Mindezek viszont már csak a 4. században létesültek. Esetleg ekkor alakították át a korábbi lakórészeket konyhának, vagy költözött be több család egy kőépületbe. Ugyancsak késő rómaiak a szabadban álló kőkemencék. A G/29, kemencéjének hamuzó gödréből dörzskő került elő. Korábbiak a gödörházak s félig földbe mélyített házak kemencéi. Ld.a C/11. szelv. 3. objektumban, a C/28.1. objektumban, a G/21a, 27, 29, 31, objektumban, a H/l. obj. közepén stb. Ugyanakkor igen sok a szabadtéri kemence, kenyérsütő tűzhely is megmaradt, főleg a 2-3. századból (F/19, 2, obj., G/2, 4, 8, 20, 22, stb.). Mindennapi használati tárgyak az orsógombok is, a szövés fonás kellékei (153. kép/2-15). Nagyon sok került elő belőlük, a lapos orsókarikákon át a bikónikus s csonkakúp alakú tárgyakig. Egy érdekes, korai példány a bikónikus, beszúrkált pontkörökkel díszített darab a H/l. szelvény területéről. A G/17, szelv.10. gödréből pedig vonalkázással s pontokkal díszített fél orsógombok kerültek elő. A helyi bennszülött leletanyagban talárjuk analógiáit Dél-Pannoniában, az i. sz.l. század második feléből. Hallstatt előzmény is kimutatható.(BRUKNER 1976. T.VI/1-12.) ld.153. kép/12,14-15.) A régebbi feltárás egyik házában a sok kis, agyagpadlóba mélyedő karólyuk esetleg szövőszék nyoma lehetett (,,g"obj.). Érdekes módon a gúla alakú agyag szövőszéknehezékjóval kevesebb, pl. G/29, szelv.l. obj. Kerámiagyártás is bizonyítható telepünkön, de csak az 1-2. században. Ehhez az időszakhoz köthető egy fazekaskemence (A/3, szelv.) s a rontott, szürke hombár s fazék töredékek. Id. 74. kép/7, 152. kép/3. A többi kerámiatípus helyi gyártására nincs bizonyítékunk se a kora, se a késő római időszakban. A 2-3. században valószínűleg Aquincum látta el a telepünket is 281 „A'paticsos kemence betöltésben db-k. A/4, szelv. kőépületben 2 db ép. C/11. szelv. közepén, 3. obj. szélén ép, F/22-22a között a falnál ép, F/K 1.helyiség oszlop kövei között, 3. helyiség (-35 cm, ép), G/21a házban őrlőkő db-k, ÉNy-i saroknál -120 cm, H/l. ház déli fele, H/7. szelv. déli falnál lévő gödörházban töredék.