Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás
gödör a kőomladék alatt, J/17, szelv.l. obj. Ez utóbbi esetekben, mikor az objektumok tetején került elő, inkább a felette lévő kőépület omladékát keltezi. Formát tekintve pátyi anyagunkban elég kevés mázas típus különíthető el. Elsősorban a dörzstálak (147. kép/5). Gallérjuk rövidebb, felálló s faluk vékonyabb, mint a korábbi típusoké. 259 Néha peremét festik (pl. 131. kép/6). Vízszintesen kihajló peremű tálak (pl. B/6, E/l. szelv.) szélén hullámvonalas benyomkodásokkal (27. kép/2, 147. kép/7). 260 Az egyenesen álló, osztott peremű, kónikus aljú mázas tálat csak egy darab képviseli a H/5a szelvényből. 261 A formát a házi kerámiában is megtaláljuk Pátyon (ld. 147. kép/3-4). Több esetben került elő belül zöldmázas táltöredék, melyet típusba sorolni perem hiányában nem tudunk. Van egy kívül festett, belül mázas táltöredék is az F/K 9. szelvényből. Egyfűlű korsótöredékek fordulnak még elő (szalagfülek ld. 148. kép/2). Jellegzetes típus az egyenesen álló, osztott permű, szűknyakú korsó, amely mázas, keményre égetett s korábbi festett kivitelben egyaránt fellép Pátyon (B/5 festett, G/29, keményre égetett, E/l. szelv. ld. 147. kép/10, 65. kép/6.). 262 Egyik korsótöredéken (C/2. szelv.'a" gödör) beszurkált kör alakú díszítések s bekarcolt hullámvonal látható. Ez már a legutolsó periódus edényeire jellemző, a 4. század végén - 5. század elején. Ld. Leányfalú, Dunabogdány, Visegrád-Gizellamajor, Tokod.stb. 263 Némelyik fültöredéken az üvegkorsókat utánzó kis bütyök van a fül tetején, néha pedig ujjbenyomkodás a fül alján. Mázas és szürke kivitelben egyaránt előfordul ez a korsó típus. Pl. E/5, szelv (148. kép/l. ld. OTTOMÁNYI1999. 340, Pl.IV/6). Gyakran ugyanolyan típusok tűnnek fel simított, besimított s mázas változatban. A simított felületű kerámia a 4. század elején jelenik meg. Formát tekintve főleg behúzott peremű tálakon lép fel. pl. B/4a szelv., C/ll (132. kép/l, 13), stb. Néha kívül simított, belül festett kivitelben pl. B/7, B/8. szelv. 264 Ritkábbak a simított dörzstálak s más típusú, 259 OTTOMÁNYI 1991.17,13.t.67; BÓNIS Éva: Glasierte keramik der spätrömerzeit aus Tokod. ActaArchHung 43 (1991) 87-150. Abb. 3/14, 14/1, 3, 15/2, stb.; GRÜNEWALD 1979. 67-68, Taf.63; BRUKNER 1981. 113., T.61. stb. 260 A mázas kerámia egyik leggyakoribb táltípusa. Ld. BONIS előző jegyzet 1991. Abb.1/5-11, 9/1-2, stb.; GRÜNEWALD 1979. 71, Taf.67; OTTOMÁNYI 1991. 15-16. 261 OTTOMÁNYI 1991. 3-4. t./12-14; OTTOMÁNYI 2004.268269, I. t., 6-8. további irodalommal s analógiákkal (Leányfalú, Tokod, Szombathely, Mautern stb.). 262 A formához analógiákat ld OTTOMÁNYI 1991.18,17. t.l7-17a. Kora római változat: BÓNIS 1942. XXVI. t.14; GRÜNEWALD 1979. 61, Taf.55/9 (szürke), Taf.64/8, 65/6 (mázas) 263 OTTOMÁNYI 1991. 19, 18.t./21;OTTOMÁNYI 1999. 342, Pl.IV/9; OTTOMÁNYI Katalin-GRÓH Dániel-GRÓF Péter: OTKA jelentés a Visegrád-Gizellamajori erőd feltárásáról. 2001; BÓNIS 1991. Abb.16/3. 264 Ez a technika elsősorban Intercisában, Keszthely-Fenékpusztán s néhány darabbal Ács-Vaspusztán képviselteti magát, a 4. század második felében s végén ld. OTTOMÁNYI 1989. 500-503, Fig.113/5, 7. mélyebb tálak. Pl. E/5, szelv. stb. Simított felülettel készülhetnek még egyfülű korsók, kihajló, vagy egyenesen álló, profilállt peremmel ill. kis füles bögrék vagy nagyobb kihajló peremű fazekak. Ld. E/l és 5. szelvényből fényes feketére simított bögre s fazéktöredékek. Ugyanilyen fényes feketére simított táltöredék került elő a J/17, szelvényből. Ezek a simított kerámia legkésőbbi, 4-5. sz. fordulójára keltezhető csoportját képviselik. A század utolsó negyedében gyakori besimított díszítésű töredékek csak a felső két. ásónyomból ismertek (147. kép/12). Ld. C/7. szelv., C/10. szelv. 1. ány (fenyő és rácsminta), F/K 9. szelv. (függ. vonal). Az 1982-1984es ásatás besimított töredékeiből csak néhány köthető e késői periódushoz. 265 (147/13. kép) Egészen késői, 4. század második felére, végére keltezhető egy táltöredék az F/19, szelv. keleti feléből. A simított felületet beszúrkálások s égetés előtt vékony pálcikával behúzkodott háromszögek díszítik. 266 Üveg: Többnyire a vastagabb talp s fültöredékek maradtak meg. A széles, bordázott felületű szalagfülek, korábbi korsókhoz is tartozhatnak. Az 1. század végétől a 4. század végéig használták különböző formájú korsókon. 267 Ld.B/7. szelv, F/20a szelv (10. kép/8). A formához köthető peremek ritkák. A 3. század végén s a 4. század folyamán egyre gyakoribbak lesznek a leletanyagban az üvegpoharak (átveszik a korábbi kerámia poharak helyét). Pohár peremeket az F/19a-b II. gödörházából s az F/22, kőépület belsejéből ismerünk (148. kép/3). 268 Fibula: A korszakra jellemző, késő római hagymafejes fibulát csak néhány szórvány töredék képviseli. Az „E" terület környékéről való egy kisméretű hagymafejes típus, mely a 4. századon belül korábbi változat. A másik szórvány töredéket pontkörös díszítése s kengyelének ferde rovátkolása a 4. század közepére keltezi. Az egész Római Birodalomban elterjedt forma. Pannoniában is gyártották, nagyobb műhelyekben a katonai felszereléssel együtt. Csak férfiak viselhették, ezen belül is magasabb rangú hivatalnokok s katonai vezetők. Rangjelző, bal vállukon a köpenyt tűzték vele össze. A 3. század végétől a 4. század végéig, néha az 5. század első feléig megtalálható. Mérete egyre na265 OTTOMÁNYI-GABLER 1985. 211-213. Az itt bemutatott edények némelyikének keltezése téves. XXVII/1. fenyő és rácsmintával, „f" objektum. A gödör többi leletanyaga alapján inkább 2. század elejére tehető. A forma is korai, bár valóban előfordul a 3-4. században újra. 266 Hasonlót ismerünk a szentendrei temetőből s a csúcshegyi villa egy szemétgödréből mázas kerámiával együtt. MARÔTI Eva-TOPÁL Judit: Szentendre római kori temetője. StComit 9 (1980) 95-177, 14. t.44/3; NAGY, Lajos: A csúcshegyi római villa Óbudán. BpRXII (1937) 41-43, 5. kép./2. sor la.; 267 BARKÓCZI 1988. 167-168. tip. pl. 403, 414, 418, 430, 451, 454 stb. 178. tip. Taf.LIII/488. stb. 268 Valószínűleg egy hosszúkás pohár forma ld. BARKÓCZI 1988. Taf.VIII.
