Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás
a fel nem tárt részről. 96 Divus Augustus felirattal két érmünk van, egyik szórvány a domb közepéről, a másik az F kőépület területéről való (i. sz. 14-22). 96 A környéken máshol is kereskedtek ebben a korai időpontban a rómaiakkal a bennszülött kelták. Lelőhelyünktől nyugatra kb. 2, 5 km-re felszíni szórványként több érem is előkerült egy domboldalról. Legelső darabjai egy légiós dénár (i.e.40-31) s egy Augustus érem (i.e.23-i. sz.4.). Szórvány kelta ezüst érmek (4 db) Páty területénről már az 1876-os ősrégészeti kiállításon szerepeltek. Várady József gyűjteményében pedig több szórvány 1. századi érmet is nyilvántartottak. Lelőhelyük Pátyon belül kérdéses.Ld. MRT 7. 13/xxx és PROHÁSZKA tanulmányát ugyanebben a kötetben. 102. kép: J/5, szeh. 1. Felső kőomladék 2. Kőomladék alatti foltok 3. 4. sír Egy Tibérius kori érem az Ml autópálya északi oldaláról került elő. A két Drusus érem (i. sz. 22-23) egyike a „C" terület környékéről származik, a másik szórvány a domboldalról. A Julius-Claudius dinasztia további császárai (Caligula, Claudius) ugyancsak képviseltetik magukat i. sz. 37-54 között (4 db érem). Lelőhelyük a C/9. szelvény, objektum nélkül ill. a C/ll. szelv. 1. gödörkomplexuma. A másik kettő szórvány. Az Ml-es úttól északra lévő teleprészen egy Néró érmet találtunk (i. sz.64-66). Érmeinknek kb. a fele időszámítás előtti, másik része az 1. század első feléről/közepéről való, a nagy menynyiségű római import áru s kereskedelem megindulása előtti időből. Ezeket a kora római érmeket, egy évszázadig még biztosan használták, így csak terminus post quem értékűek. 97 Viszonylag nagy mennyiségük viszont mutatja, hogy jelentős település volt itt, már a római foglalás előtt is. Összefoglalás: A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a kora római telep előzményeként beszélhetünk egy késő kelta eraviszkusz településről is Pátyon, a Malom dűlőben. Kezdete az eraviszkuszok EK -Pannóniai letelepedése 98 , virágkora az Augustus kor. Ennél korábbi leletanyag nem mutatható ki. Az i.e. 2-1. századi érmek csak terminus post quem értékűek. Mennyiségüket 97 Torbágyi M. véleménye szerint az Augustus-Tibérius kori érmek évtizedekkel a kibocsátásuk után is idekerülhettek, de legkésőbb a század közepén már itt voltak. 98 A boi hatalmi szféra felbomlása után, valamikor i.e.60-41 között lettek az eraviszkuszok, immár saját nevük alatt a Dunántúl keleti részének urai. Ld. SZABÓ Miklós: A keleti kelták. A késő vaskor a Kárpátmedencében. Bp. 2005. 68.
