Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

103. kép: 1-2. J/6-8, szelv. kőút 3. J/11, szelv. útelágazás 4. J/10, obj. s egy helyen való előkerülésüket tekintve tartozhat­tak esetleg egy elrejtett éremkincshez is, melyet a záró érem alapján az Augustus korban ástak el. Az Augustus kor pénzforgalmában máshol is jelentős szerepet játszottak még a köztársaságkori dénárok." A kerámiaanyag s éremforgalom alapján úgy tűnik e telep folyamatosan élt tovább az i. sz. első században. Éles határvonalat a század közepe körül bekövetkező római foglalás nem jelentett a telep életében. A római áruk csak lassan jelennek meg a század második felé­ben-végén. A háztípusok is folytatódnak. így a késő kelta telepet a kora római telep első periódusától je­lenleg nem tudjuk különválasztani. A legsűrűbben lakott rész a feltárt telep északi fele a B-C terület, egészen a mai Ml alatt lévő 1982-es ása­tás területéig. Itt az EK-i oldalon volt egy gazdasági része a korai telepnek, tárolóvermekkel s kemencék­kel. Keleten a patakparton az „A" terület kemencéje körül, dél felé haladva a G területen telepedtek meg. Jelenlétük leginkább a DK-i sarokban lévő H terüle­ten mutatható ki. A telep középső s nyugati felén nem volt ilyen leletanyag (egyetlen helyen, az F kőépületnél találtunk i. sz. 22-ből érmet.). Ez a kép a kutatás jelle­ge miatt is hiányos. A sok felszíni kőépület miatt nem mindenütt mehettünk le a korábbi rétegekig. A domb közepén pedig kőépület hiányában nem nyitottunk szelvényeket. А С terület tárolóvermeinek előkerülése pl. a kivitelező által lemélyített útnak s villanyoszlop­sornak köszönhető, ami elvitte a felső kőépületeket. A pátyi késő kelta település nem egy elszigetelt kis tanyaszerű telep volt, hanem egy nagyobb falu. A kel­ta érem s a festett sávos kerámia élénk kereskedelmi kapcsolatot tételez fel a Gellérthegyi oppidummal. A köztársaságkori és kora császárkori pénzek, ill. az itáliai fibula s a borostyángyöngyök ugyancsak egy vagy több gazdag, rómaiakkal is kapcsolatban álló kelta előkelő ember jelenlétét mutatja Pátyon. Róma és a késő-kelta lakosság közt fennálló kereskedel­mi kapcsolatot bizonyítja azokban az évtizedekben, amikor a provincia határai még nem terjedtek ki az eraviszkuszok területére. Ez a kapcsolat az utóbbi évek kutatásainak köszönhetően egyre több helyen kimutatható Pannoniában. Már nemcsak a Boros­tyánút mentén s az első katonai állomásokon, hanem civil településeken s a Duna mentén is. Id. Budaörs. 100 Az egyre több Augustus kori lelet alapján valószí­nű, hogy bár a hadsereg csak Claudius uralkodása végén zárkózott fel a Duna mellé, de Róma és a he­lyi törzsek között valamiféle szövetségi viszony már korábban létrejött. A foedus keretén belül a vezetők 99 Részletesebben ld. TORBÁGYI Melinda cikkében. 100 GABLER Dénes: Augusteische Sigillaten in Budaörs italischer Import in der vorrömischen Zeit im pannonischen Raum, ActaArchHung 56 (2005) 133-175. :„a Dunavidék népeivel folytatott kereskedelem a köztársaság korban sokkal jelentősebb lehetett, mint azt az eddigi kutatások alapján feltételezni lehetett. Noha ezek a kapcsolatok a Kr.e. II. század végétől alkalmilag kimutathatók, megerősödésük való­színűleg csak Octavianus Kr.e 35 évi katonai sikerei utáni időre tehető, amikor is Siscia elfoglalásával a Száva menti út birtokavételével a dunai piacok is megnyílhattak." 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom