Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)
Jakus Lajos: Prédikátorok és iskolamesterek „életmódja” a Kisalföldtől a Nagyalföldig a reformáció és ellenreformáció idején
büntetések megh fogh lenni, leghfőképpen Lutheránus és kálvinisták ha a misére nem akarnak menni, tehát a Prédikátiora el mennyének, mert a kemény büntetéseket el nem fogják kerülni, a kiken ezen dologh fogh tapasztalódni." 20 Berkes András 1702-ben megkezdte a kanonika vizitációt Galgamentén a lutheránus gyülekezetekben. Folytatta ismét 1707-től, majd 1719-ben a Vác közeli Kösd, Rád, Ácsa, Guta és Üllő került sorra 1721-ig. 21 Utolsó tevékenysége Kisvác, Veresegyháza templomának elvétele 1718-1719-ben, végül Rád temploma elvétele és prédikátorának elűzése 1728-ban történt. 22 A protokollum megőrizte a kanonika vizitáció alkalmával a meglátogatott protestáns prédikátorokról tett csípős megjegyzéseit. A gödöllői Marusi György prédikátor, megállapítása szerint „antiquies et simplex homo neque doctrina" - régies és egyszerű ember tudomány nélkül. Radon Szokolyay György „simplex et rusticus" - együgyű és paraszti, bár megállapítja, hogy tanult Gyöngyösön és Rimaszombatban. Slukovinyi János tótgyörki prédikátorról a leglesűlytóbb a véleménye: „homo rudis et rusticus nullius Scientiae" - tudatlan és paraszti semmi tudománnyal. Aszódon Fábri János középszerű tudományú, teológiát és filozófiát végzett. Mindazáltal, mondása szerint sohasem volt művelője az utóbbinak. Fábri György csővári lutheránus prédikátor tanult Selmecen fizikát, Sopronban és másutt teológiát. Itt nem fűz hozzá véleményt. Bölcskey György szerinte „homo planirudis" (tudatlannak hitető ember) - „Parochus máskint értelmes de vele az Inquisitioba való fogyatkozásokért nem elégszenek, máskint ugyan se gyermek kereszteletlen se ember gyónatlan nem halt meg miatta, fölöttébb szorgalmatos a templom ékesítésében, a község nagy terhével" - állapítja meg róla Berkes András: „vix nomen idióta" (nagy nehezen nevezhető tudatlannak). A püspökség tulajdonát képező Kosdon prédikátor Szentmártoni István tanult Debrecenben „theologiát, valamit philosofiát". Gután Rodarides Sámuel, elmondása szerint tanult retorikát Selmecen, Besztercebányán. Berkes a neve fölé írja: „nullius sua cum sit et Mechanicus". Ócsán Csombor János prédikátor tanult Érsekújváron és Debrecenben. A tanítók végzettségéről nem nyilatkozik Berkes, csak megállapítja, ki-hol tanult. Humanioria: a tanításhoz általános alaptudású lehet. A középiskola alsó fokozatában grammatikát végzett a gutái tanító, tanult Alsósztregován a Madách-család házi iskolájában. Syntaxist végzett a csővári, retorikai osztályt Selmecen, Korponán. Legmagasabb fokozatú a logikai osztály, oratoria - ékesszólás lehet. Berkes elég szűkszavúan jegyezte ezen végzettségeket. Martini Sámuel önéletrajzából ismerjük, hogy tanult Zólyom, Korpona, Körmöcbánya és Selmec iskoláiban, Berkes csak Körmöcöt említi. A katolikus licenciátusok, iskolamesterek végzettségéről Bendő vikárius 1697-ben nevüket közli: Bagón fráter Zahon István, Szilágyon fráter Ponos Márton. Berkesnél 1702-ben Bagón Lantos Mihály iskolamester: ad logica-iskolai tanulmányát magán úton végezte. 23 PEREGRINÁCIÓ Dvornikovits váci püspök 1700-ban Kollonits érseknek többek között azt írja a protestáns prédikátorokról: „kik közülök magokat accomodálnák, azokról gondoskodni kellene, mert többen csak azért maradnak az eretnek hitben, mert másként nem élhetnek, mint csak papolásukból: és most annyira félnek, hogy ha rájuk parancsolnának, közülök sokan accomodálnák magukat megtérnének és nem mennének Angliába". Ha szerettek volna, akkor sem mehettek Angliába vagy Hollandiába, pedig a nyugati kultúra a 17. század közepéig Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert és a peregrinációsok révén az ottani akadémiákról jutott hozzánk. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által támogatott ifjakon kívül az Alföldről s a Habsburg-királyságból tömegével fordultak meg Németalföld, Svájc és Németország egyetemein a protestáns diákok, akikből itthon az egyház vezetői is lettek, vagy iskolák professzorai. Csipkés Komáromi György 1650-ben az utrechti egyetemen tanult, később híres hitvitázó Sámbár Mátyás jezsuitával. Váczi L. István 1656-ban Angliában is megfordult. Csúzi Cseh Jakab 1668-ban Franekerben, utána püspök, 1674-ben gályarab. Mányoki János előbb Leydenben, utána Franekerben, ott adta ki disszertációját 1696-ban. Itthon Szokolyán kálvinista esperes. A püspökök: Simándi Bodó Mihály és Dömsödi Sámuel alsónémedi prédikátor is tanult 1691-ben Franekerben. Az utóbbiról írja Berkes András vizitációja alkalmával: „studiit Debrecen et in Belgio". Többen azonban nem juthattak el külföldre. Ungváry Gergely püspök csak Debrecenben subscribált 1632ben, Sulyanszky János ácsai lutheránus superintended is Pozsonyban és Besztercebányán végezhette „a philosophiát és theologiát", Berkes megállapítása szerint. Könyveiről írja: Biblia, „et explanationis et Cantionalibus." (Ha csak ennyi lett volna, az édeskevés!) A műveltség vágya élt minden külföldre kijuthatott peregrinációsban. Onnan hozták magukkal a legújabb teológiai és egyéb tudományokról megjelent műveket. Alapítói és gyarapítói voltak a sárospataki, debreceni kollégiumok könyvtárának, ugyanúgy diákjai a pozsonyi, eperjesi és több lutheránus főiskolának. 24 A „RUSTICUS" PRÉDIKÁTOROK GAZDÁLKODÁSA A prédikátorok és tanítók javadalmának pedig velejárója volt a gazdálkodás, mert csak így tudták megélhetésüket biztosítani. A természetbeni földek gabonájának értékesítése, a saját szükségleten felüli eladása, állattartással a kaszálók szénájának hasznosítása jelentett szintén újabb jövedelmet. Minden más természetbeni biztosított, egyik salláriumban több, a másikban 119
