Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)
Klamár Zoltán: Halálban is közösség. Az adorjáni temető vizsgálata
13. OPITZ Sándor, 1866. 3-4. 14. DOBOS János, 1995.126-127. 15. GYETVAI Péter, 1992.101. 16. GYETVAI Péter, 1992.154. 17. GYETVAI Péter, 1992. 369. 18. OPITZ Sándor, 1866.12. 19. GYETVAI Péter, 1992. 369. 20. OPITZ Sándor, 1866.13. 21. OPITZ Sándor, 1866.16-17. 22. Vö.: OPITZ Sándor, 1866. 20.; APPEL Ede, 1886. 34.; IVÁNYI István, 1909. 9. 23. OPITZ Sándor, 1866. 21. 24. OPITZ Sándor, 1866. 23-24. 25. Magyarkanizsa RT város jegyzőkönyve 1865-1869. Zentai Történelmi Levéltár. F. 004. 4. 26. A katolikus egyház ide vonatkozó szabályait foglalta össze EHMANN Imre, 1996. 302. 27. OPITZ Sándor, 1866. 24. 28. OPITZ Sándor, 1866. 25. 29. OPITZ Sándor, 1866. 30. 30. OPITZ Sándor, 1866. 32. 31. OPITZ Sándor bejegyzése szerint megbetegedett 17 férfi, 22 nő és 6 gyermek. Ebből meggyógyult 12 férfi, 16 nő és 4 gyermek. 1866. 34. 32. WITT Ignácz, 1894. 49. 33.1876. november 15-én a tanácsülési jegyzőkönyv 173. számú bejegyzése szerint már ekkor kérték a falu lakói a járda megépítését: „Felolvastatott Appel Ede és több adorjányi lakosok kérvénye, mellyel a főutczájuk egyik oldalán járdát készíttetni kérnek, mert ennek hiányában nem csak a népnevelés, hanem a vallásosság is őszi és tavaszi sáros időben teljesen megvan akadályozva." A testület a kérést támogatta: „Mire a képviselő gyűlés a templom és az iskola előtt a járdát készíttetni határoztatott, nem különben Szerdahelyi János képviselő úr indítványozására Sodar Kiss István házától a régi temető kapujáig járda készítése el határoztatott." ZTL F. 004. 6. Magyarkanizsa RT város jegyzőkönyve 1872-1876. 34. A magyar korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. 1912. 35 Révai Új Lexikona. 1999.105. 36. Matricula mortisorum Nadrljannensuum ab a 1932. 1.1. - 1973. XII. 31., Matica umrlih Nadrljan 1974. 37. Vö: Kornél Dere - Pavle Tomic, 1982.184-185. 38. KUNT Ernő, 1983.17.; 1991. 512. 39. A régi szakrális terek ismételt felhasználására hoz Pest megyei példákat NÓVÁK László, 1978. 225. 40. JUNG Károly, 1978.160.; KUNT Ernő, 1983.17.; LISZKA József, 2000.151.; SILLING István. 1996. 346347. 41. KUNT Ernő, 1983.17. 42. KUNT Ernő, 1983.15.; 43. JUNG Károly, 1978.163.; SILLING István, 1996. 347.; LISZKA József, 2000.152. 44. JUNG Károly, 1978.160. 45. BALASSA Iván, 1989. 18. 46. KUNT Ernő, 1983. 21. 47. „Felolvastatott ftdő (főtisztelendő - KZ) Appel Ede adorjáni plébános úrnak az ottani Rom. Cath. Hitközség nevében benyújtott folyamodványa, melyben a temetőben építendő halottas kamra költségeihez bizonyos összegnek a község részérőli megszavazása iránt esedezik." ZTL F 004. 7. Magyarkanizsa RT város jegyzőkönyve 1877-1878. 48. VARJÚ György, 1998.19. 49. KUNT Ernő, 1980.19. 50. OPITZ Sándor, 1866. 33. 51. A paraszti kultúrában a sírjelölés gyakorlatáról lásd HOPPAL Mihály, 1980.195. 52. LISZKA József, 2000.165. 53. SILLING István, 1996. 352.; FEKETE J. József, 1996. 305. 54. NÓVÁK László, 1978. 238. 55. KUNT Ernő, 1980. 30. 56. BALASSA Iván, 1989.117.; DANKÓ Imre, 1975. 287. 57. BALASSA Iván, 1989.117.; SILLING István, 1996. 352. 58. LISZKA József, 2000.164-165. 59. BALASSA Iván, 1989.134. 60. Nem tudják a jelképet értelmezni Kupuszinán, írja SILLING István, 1996. 354.; A megújuló élet szimbólumaként nem ismerik a fűzet Adorjánon vö.: HOPPAL Mihály - JANKOVICS Marcell - NAGY András - SZEMADÁM György; 1990. 60-62. 61. Vö.: HOPPAL Mihály, 1980. 211. 62. Vö.: GERGELY Katalin, 2000. 86. ; KUNT Ernő, 1980. 37. 63. TARCAI Béla, 1997. 352. 64. SILLING István, 1996. 353. 65. Vö.: LISZKA József, 2000.167. 66. LISZKA József, 2000.167. 67. BALASSA Iván, 1989.146.; GERGELY Katalin, 2000. 90. 68. GERGELY Katalin, 2000. 91. 69. LISZKA József, 2000.168. 70. NÓVÁK László, 1978. 264. 71. BALASSA Iván, 1989.146. szerint a sírversek többségét a falu paraszt verselői szerezték, de nem kizárt, hogy a falusi értelmiség is vállalt sírversírást. 72. VALKAY Zoltán, 1996. 375-376. 73. KUNT Ernő, 1976. 269. 74. GERGELY Katalin, 2000. 92. 75. Vö.: KUNT Ernő, 1975. 479.; GERGELY Katalin. 2000. 91. 76. Szenteleky Kornél, a „Délvidék Kazinczyja" a költészetbe is beemelte ezt a fafajtát, Akácok az őszben című versében a vidék magyarságát szimbolizálják. 77. GERGELY Katalin, 2000. 93. 78. KUNT Ernő, 1976. 266.; NÓVÁK László, 1978. 242. 79. HORVÁTH János, 1919. 60. 80. POCSAI Judit - TÓTH László, 1990. 42-87. 81. A temetői növénykultúrában tapasztalható jelenséget az egyre városiasodó paraszti műveltséggel magyarázza BARTHA Elek, 1985.451. 82. FÉL Edit, 2001.166. 105
