Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Kocsis Gyula: Családrekonstrukciós vizsgálatok a XVIII. század második felében

ládlapok többszöri ellenőrzése során körvonalazódott. Az azonos nevű keresztapák tették lehetővé pl. annak megállapítását, hogy a Sarkadi Annával és Erdős Sárával házas Darányi János egy és ugyanaz a személy. (3. ábra) A bemutatott családlapon azonban az is látható, hogy ez a szabály nem volt merev. Meglehetős gyakorisággal fordult elő, hogy a két pár keresztszülő egyike helyett mást hívtak komának. A szülők és keresztszülők családneveiből nem lehet közöttük lévő vérszerinti-, vagy házassági rokoni kapcsolatra következtetni, ezért azt kell feltételeznünk, hogy valószínűleg nem rokont, hanem valamelyik szomszédot kérték fel keresztszülőnek. Ha az újszülöttet gyengesége miatt sürgősen kellett megkeresztelni, előfordulhatott, hogy a korábbi keresztszülők egyike nem volt elérhető, így mást kellett helyette hívni. 66.11.25 Darányi János 68.08.14. Darányi János János 70.09.15. Darányi János Ferenc 71.08.13 72.09.01. Darányi János Ferenc 78.06.12 75.11.14. Darányi János 32 éves 26 éves 76.09.09 Darányi János János 79.07.27. Darányi János Zsuzsa 82.11.01 82.01.14. Darányi János Sándor 82.01.20 83.03.01. Darányi János Sándor 85.08.11. Darányi János - Erdős Sára Dániel Sarkadi János, Anna, Nagykőrös Kerekes Mihály, Szúrszabó János Kerekes Mihály, Szalonnás Mihály Kerekes Mihály, Szalonnás Mihály Erdős Sára, László Mihály özvegye Szalonnás Mihály, Szűrszabó János Mészáros Ádám, Szűrszabó János Kerekes Mihály, Szűrszabó János Kerekes Mihály, Szabó János Mészáros Ádám - Módra Zsuzsa 3. ábra. Darányi János családlapja. Két házasságban született nyolc gyermekének négy keresztapja volt, különféle párosításban. A TERMÉSZETES TERMÉKENYSÉG - SZÜLETÉSKORLÁTOZÁS KÉRDÉSE Az anyakönyvek nominatív feldolgozása főleg a családok termékenységének vizsgálatában biztosít jelentős többletet a nem nominatív feldolgozáshoz viszonyítva. A módszert kidolgozó demográfusok elsősorban a természetes, azaz tudatosan nem korlátozott termékenységet kívánták vizsgálni különböző történeti korokban, különféle népességnél, illetve ezzel összefüggésben a születéskorlátozás kezdeteit.

18 Az 1765-1785 közötti időszakban összesen 977 református családmagnak sikerült elkészíteni a családlapját, amelyek azonban - a fentebb már elemzett okokból - ritkán teljesek. Az egyik végén nyitott (vagy a házasság kezdete, vagy a házasság vége tudható csak pontosan), az anya életkorát csak ritka esetben tartalmazó családlapokból nem tudjuk a korspecifikus házas termékenységi arányszámot megállapítani, ezért más módszert kell keresnünk az esetleges születéskorlátozás megfigyelésére. A születéskorlátozás egyik eszköze a kései házasságkötés lehet. Ha a nő magasabb életkorban kötött házasságot, akkor a kapcsolatból megszülethető gyermekek száma 2-3 évenként egy-egy gyermekkel csökkenhetett. A ceglédi reformátusok esetében a XVIII. századnak csak egy rövid időszakában vizsgálható a házasságot kötők életkora, de a megfigyelés valószínűleg érvényes a század utolsó évtizedeire is. A táblázat a házasulok kor szerinti megoszlását mutatja be nemek szerinti bontásban. (4. ábra)'

9 A számadatok összesítése után láthatjuk, hogy a református férfiak kétharmada 20-22 évesen, míg a nők kétharmada 1718 évesen, tehát fiatalon kötötte az első házasságát. A nők házasságkötési életkora nem, vagy nagyon kis mértékben tolódott át húsz éves koruk fölé (az esetek egy része már özvegyként kötött második házasság lehet), úgy tűnik tehát, hogy a kései házasságot nem alkalmazták születéskorlátozásra. férfi ossz. 1773 57 1774 51 1775 58 1776 27 1777 50 1778 58 1779 86 ossz. 387 18 19 20 21 22 23 24 25 26-30 30-40 40-50 50év év év év év év év év év év év +év _ 4 8 9 13 5 5 2 1 4 2 4 1 4 5 6 14 3 3 1 2 3 4 5 5 11 10 6 5 4 3 7 1 4 2 4 6 1 4 4 2 3 1 1 8 5 10 2 5 2 8 2 3 2 1 6 13 12 7 4 3 5 2 2 3 1 2 14 10 19 10 10 6 5 4 3 2 2 19 52 57 80 33 31 18 28 24 18 21 44