Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Kocsis Gyula: Családrekonstrukciós vizsgálatok a XVIII. század második felében

nő ossz. 16 17 18 19 20 év év év év év 1773 57 2 19 14 5 4 1774 51 2 15 15 6 2 1775 58 3 11 15 14 1 1777 50 1 10 17 4 4 1778 58 1 14 23 7 2 1779 86 7 24 23 4 9 ossz. 387 18 99 119 41 23 21-24 . 25-30 30-40 40-50 50év év év év +év 4 1 5 3 _ 2 2 3 1 3 5 4 1 4 7 4 1 1 1 1 2 4 2 1 2 1 6 21 16 23 11 5 4. ábra. Házasodási kor a ceglédi reformátusok körében A termékenység vizsgálata során felmerülő további kérdés az lehet, hogy a házasságban élők körében volte születéskorlátozás. Az elkészült 977 családlap közül 617 esetben lehetett megvizsgálni az esküvő napja és az első gyermek születése között eltelt időtartamot. (5. ábra) A grafikon görbéje azt mutatja, hogy a vizsgálható esetek 51%-ában a lakodalmat követő 12 hónapon A HÁZASSÁGKÖTÉS ÉS A SZÜLETÉS KÖZÖTT ELTELT HÓNAPOK SZÁMA 40 HÓNAP 5. ábra belül megszületett az első gyermek, tehát a megkötött házasságok felében egészen biztosan semmilyen módon nem szabályozták az első szülés időpontját. A házaspárok további 41%-ának esetében a lakodalmat követő 24 hónapon belül jelentkezett a gyermekáldás. Az időtartam ilyen mértékű meghosszabbodása sem feltétlenül utal azonban a születésszabályozásra, mert a demográfusok megállapítása szerint a fiatalabb életkorban kötött házasságok első esztendeiben alacsonyabb a termékenység.

20 Mindössze a házaspárok 8 boánál született az első gyermek a házasságkötés utáni 24 hónapon túl. Ezekben az esetekben már felmerülhet a születéskorlátozás lehetősége, azonban meg kell jegyeznünk, hogy egészségi problémák is okozhatták a késői terhességet. A vizsgálható 977 család közül 316-ban elvégeztük az „intervallum" vizsgálatot.

21 Ennek eredményeként megállapítható, hogy a ceglédi református családokban átlagosan másfél év (18 hónap) a házasságkötés és az első gyermek születése közötti intervallum. Ez mindössze egy hónappal hosszabb, mint a normandiai Crulai egyházközségben, ahol a XVIII. században nem fordult elő születéskorlátozás,

22 így tehát azt mondhatjuk, hogy az első gyermek megszületésének idejét tudatosan nem szabályozták. Ezen időszak rövidsége azonban még nem feltétlenül jelenti a születéskorlátozás teljes hiányát, csupán azt jelzi, hogy erre az első (vagy első néhány) szülés esetében nem került sor. Arra a kérdésre, hogy a házasságok általunk ismert teljes időtartama alatt volt-e születéskorlátozás, szintén megpróbáltunk választ adni. A demográfia nominális vizsgálatának eljárását az anyakönyvezés gyakorlata és a családlapok ebből következő hiányosságai miatt nem követhettük, ezért egy másik, általunk kialakított módon végeztük a számításokat. Ez a következő: az összes családot (977) a házasság vizsgálható időtartama alatt született gyermekek száma szerint csoportosítottuk. A vizsgált minta (a 977 család) 49%-át a nagyobb, öt-tizennégy megszületett gyermekű családok teszik ki. Ezt követően ezekben a családokban (a 6. ábra táblázatában látható több más mutató mellett) kiszámoltuk az egyes gyermekek születése között eltelt időszakaszokat. A В С D E F G H 14 gyermek 1 14 6 42,8 19 19 16 12 gyermek 6 72 24 33,3 106 17 17 11 gyermek 9 99 46 46,5 162 18 19 10 gyermek 21 210 108 51,4 382 18 22 9 gyermek 32 288 151 52,4 427 13 18 8 gyermek 54 432 224 51,8 839 15 23 7 gyermek 107 749 398 53,1 1520 14 24 45