Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

234. 876 szavazat Thalyra, 76 Jászira. Január 19-i beszédében, melyet a Szabadság is leközölt, az obstrukció káros voltára mutat rá. 235. Debreceni Reggeli Újság 1905. XI. 30. 236. Az Újság 1908. II. 9. 237. Ezt 1906-ban különlenyomatként is megjelentetik. 238. MTA Kézirattár, MS 326/1038 keltezés 1907. II. 19. 239. Debreceni Független Újság 1905. X. 13. 240. Úttörő könyvét szintén behatóan ismerteti Thegze Gyula 1906-ban kiadott visszaemlékezésében. Sajnos a háromkötetesre tervezett sorozat befejezetlen maradt csupán az első kötete láthatott napvilágot. 241. Egyébként a siket-némákat a Jászi Ferenc által alapított Első Magyarországi Bélyeggyűjtő Egyesület is támogatta. A Haladás páholy később jelentős segélyeket juttat el az országos jelentőségű ügyekért is síkraszálló kezdeményezéseknek, intézeteknek, csoportoknak, így támogatják többek közt a Galilei kört is. 242. Országos Levéltár R 10820. 8. csomó XXIII. jelzett, p. 1083. 87-88. csomó XXIII. p. 1098.1 csomó (1875-1919 vegyes II. kötet páholymunkák jegyzőkönyve: 19141929) 243. Ol. P 1083. 88. cs. XXIII. tétel és 1098.1. cs. I. tétel. 244. Uo. 245. Uo. 246. Uo. 247. Gyászmunkán emlékeztek meg róla, melyen a Kölcsey, Petőfi és Körösi Csorna Sándor páholy számos taggal képviseltette magát. A gyászmunka külön lenyomatként is napvilágot látott. Kun Béla megnyitója után Lencz Géza testvér méltatta az elhunytat. Jászi Viktort a következő szavakkal jellemezte: „minden emberbaráti és reformtörekvéseinek egyik vezető lelke volt... A tudóst és közéleti embert összhang és harmónia jellemezte... Az ő éles boncolós logikája sohasem állapodott meg a felületen, hanem a dolgok mélyére igyekezett hatolni... Az igazság szolgálatát oly mély kötelességének tartotta, melytől soha semmi el nem tántoríthatta. .." Páholybeli testvére több konkrét történettel illusztrálta az ízig-vérig humanista Jászi Viktor jellemét. (Debreceni Független Újság 1910. III. 22.) 248. „... Demokratikus politikát űzni, csak demokratikus berendezésű állam képes... Minden társadalmi osztály, amelynek nincs része az állam hatalmában, csak morzsákat kap az állam terített asztaláról, azoktól akik az asztalnál ülnek... A választójog minden társadalmi rétegnek részesedést ad az államhatalomban... Ki nem látja, hogy a nemzetiségek, akikkel rövidlátó politikánk mellett idáig kibékülni nem tudtunk, kész támaszai lesznek akár egy ellenünk irányuló abszolút kormányzatnak, akár oly parlamenti és választói rendszernek, amely mellett a kormányhatalom befolyása mellettök állván, övék lesz a többség, az áüam hatalma... s ez jelenteni fogja Magyarország megszűntét. Mert ha idebenn egységesek volnánk, a nemzetiségiekkel a baráti együttérzés harmóniája kapcsolna össze, Horváthország megelégedett hű társunk volna, s szembenézhetnénk az osztrák gyűlölködéssel." 249. A legnagyobb szükség - Debreceni Független Újság 1910. III. 25.; Az általános választójog - Debreceni Független Újság 1910. IV. 23. 250. HSZ. 1910. XIX. 107-109. old.; Debreceni Független Újság 1910. IV. 23. 251. Debreceni Független Újság 1904. VI. 9-10-11. 252. Debreceni Protestáns Lapok 1905. X. 28.; Visszhang dr. Jászi Viktor cikkéhez Tóth Dánieltől XI. 25. 1896 után tíz évvel jelentkezik tehát ismét igen erőteljesen az egyetemmé alakulás gondolata - hála Jászi Viktornak. 1906 őszén, fél évvel azután, hogy a református zsinat a protestáns egyetemet a távoli reménységek közé sorolta, Jászi Viktor a Debreceni Protestáns Lapban háromrészes cikkben kimutatja (1906. IX. 22., 29., 1907. 1.26.), hogy a kollégium és Debrecen város együtt azonnal felállíthatja a három karú egyetemet, ha a város biztosít erre a célra évi kétszázezer koronát, ami a Szabó József indítványában javasolt tőke 5 %-os kamata. Cikksorozata első részében az egyetem fontosságát hangsúlyozva nem feledkezik meg annak anyagi hasznáról sem, a második részben a megvalósítható tervet foglalja össze. (S. SZABÓ József, 1926. 46., 90. és 198.) 253. Munkájában több alkalommal idézi Condorcetet: „Semmiféle közhatalomnak se legyen meg a joga arra, hogy megakadályozza új igazságok kifejtését és a pillanatnyi érdekeivel vagy politikájával ellentétes elméletek tanítását." Hatalmas tanulmányában kifejti, hogy „a tudomány művelője számára legfontosabb a teljes szabadság biztosítása... A tanár a maga egyéni meggyőződése szerint való igazságot taníthassa akkor is, ha az a megbízója által vallott és a taníttatni kívánt igazságtól eltér, és a tanárt ilyen tanító működésében a megbízója meg ne zavarhassa... A tudományfejlesztés csakis teljes szabadsággal történhetik... stb." (Különlenyomat Az Akadémia 1908-1909. évi értesítőjéből. Debrecen 1909.) 254.1914. augusztus 3-án nevezik ki az egyetem tanárait a Kultuszminisztériumban. Az egyetem jogi professzorát későbbiekben így jellemezték: „Mélyreható, s részletkutató elme. Ridegsége, őszinte szókimondása, elvei mellett tántoríthatatlanul megállása, nem voltak alkalmas tulajdonságok ahhoz, hogy egyénisége mindeneknek rokonszenves legyen. Pedig zárkózottnak látszó belsejében meleg szívet hordott. Tanítványai félték, de szerették..." (NAGY Sándor, 1940. 256-257.) 255 .A Nyomtató utca 5. szám alatti lakásánál, s innen koporsóját a Nagytemplomba vitték. Itt Ferenczy Gyula egyetemi tanár mondott gyászbeszédet, s utána a főiskolai kar énekkara búcsúztatta, (dr. Ferenczy Gyula: Ima dr. Jászi Viktor felett, Debreceni Protestáns Lapok 1915. III. 6.) 256. Megjelent Baltazár Dezső püspök, gróf Dégenfeld József, Márk Endre polgármester, Kiss Ferenc rektor, Keserű Lajos törvényszéki elnök, Kardos Albert főreáliskolai igazgató és még számosan. A család részéről Jászi Oszkár volt jelen. (Dr. Jászi Viktor temetése, Debreceni Újság 1915. II. 28.) 257. Kun Béla egyetemi tanár beszéde dr. Jászi Viktor koporsójánál Budapesten. (Debreceni Független Újság, 214