Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)
Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)
192. Nagykároly és Vidéke 1894. 1. 25. 193. Lásd a korabeli helyi sajtót 194. Lásd az egyesület működéséről kiadott értesítőt az 1903-1905-ös évre 195. PL: 1910. II. 20. (Nagykároly és Vidéke stb.) 196. Nagykároly és Vidéke 1904. XII. 29., 1910. VIII. 18. 197. Nagykároly és Vidéke 1909. XII. 29., 30. 198. Szatmármegyei Közlöny 1910. V 20. 199. Egyetemi Lapok 1893. XI. 26. 200. OSZK Hung I. 25.t. 1898. (Timon Ákos bírálata /OSzK Hung 1.12. Tv. 1898. II. 12./ Lechner Ágoston bírálati jelentése) 201. Nagykároly és Vidéke 1898. X. 13., stb. 202. „Nem esetlegesség volt alkalmazása, ismeretes volt neve még egyetemi tanulmányaiból; hisz már itt ösztöndíj jutalmazta előmenetelét, s tanárai közül többen, így Vécsey Tamás is állást foglalt megválasztása mellett, ami 1893-ban meg is történt. Állását 1894. február havában foglalta el" (Debreceni Protestáns Lapok 1915. II. 25.). 203. Ebben az időben Magyarország-szerte a jogakadémiák hallgatósága számszerűleg igen visszafejlődött. A kecskeméti Jogakadémián például az 1895-96. tanévben az összes hallgató létszáma nem haladta meg a negyvennégyet. „Ámbár a hallgatók számának csökkenése kétségkívül deprimálólag hatott az egyetemi tanárra... Előadásai mind látogatottabbak lettek, növekedett az akadémia hallgatóinak létszáma is, űgyhogy midőn az 1902. év őszén Kecskemétről Debrecenbe távozott hallgatók száma már négyszerese volt a réginek. A fiatal tanári karnak, de főleg Jászinak nagy érdeme volt e szaporodásban" - olvashatjuk Thegze Gyula visszaemlékezésében. (THEGZE Gyula, 1916..) 204. Tanulmányok a magyar horvát közjogi viszony köréből. Bp. 1897. 205. LITVÁN György, 1973. 8. 34. 206. MTA Kézirattár Herman Ottó Hagyaték MS 262/74., 262/75, 262/76. Másik levelében (1897. IV 14.) másolatokat küld a pásztorokra vonatkozó kecskeméti szabályokból. Egy harmadik levelében az ősfoglalkozások című munkának dedikált példányát köszöni meg. (1898. IV. 19.) 207. „Ha egész évben alszik is, ezen a májuson ébren kellett volna lenni", kritizálja vezetőit, akik „örök fatalisztikus megnyugvással pipáznak a kaszinóban, s nézik a napfogyatkozást. Legyenek már végre férfiak!" (Kecskeméti Lapok 1900. VI. 3.) 208. Kecskeméti Friss Újság 1900. XI. 14. Jászi Viktor: A katonakörről. 209. Kecskeméti Friss Újság 1902. III. 15. 210. A Katona József Kör terme előadásain teljesen megtelt iparosokkal, kisgazdákkal, kereskedőkkel. (Kecskeméti Friss Újság 1902. 1. 3.) 211. Kecskeméti Friss Újság 1902. 1. 3., 1.14. 212. Kecskeméti Friss Újság 1902. II. 8., 11., 12., 13., 14., 15. 213. Jászi Viktor: Közjegyzői tanfolyamok, Pesti Hírlap 1900. VI. 23. 2-3. 214. Pesti Hírlap 1900. VI. 3. 215. Kecskeméti Független Újság 1902. VI. 18. 216. Kecskeméti Független Újság 1902. VI. 24. 217. Debreceni Nagy Újság 1915. IX. 27. 218. Debreceni Protestáns Lapok 1915. II. 28. 219. A Főudvarnagyi Hivatal bíráskodása a királyi ház tagjai fölött című előadásában megállapítja, hogy „büntetőjogi felelősség tekintetében a királyi ház tagjai kiváltságot nem élveznek, s a rendes büntető hatóságoknak és bíróságoknak vannak alávetve". Munkájában több alkalommal figyelmeztet, hogy a társadalmi szolidaritás nagy eszméjét megértő és átérző embert kell nevelnünk, aki „a bíráskodásban pártatlan, a közigazgatásban a gyöngék gondviselője, az ügyvédkedésben a társadalom lelkiismeretének bátor szava legyen, ...olyan ember, aki magánérdekeit a köz szempontjainak alá is tudja rendelni." (THEGZE Gyula, 1916.15. ) 220. Szabadság 1902. XII. 3.1-2. 221. Jászi Viktor: Deák Ferenc emlékezete (1903. okt. 17.) Különlenyomat, Debrecen. 222. Munkáját behatóan elemezte THEGZE Gyula, 1916. 15-16. 223. Budapesti Napló 1903. XI. 9., 16. 224. Magyar Jogászegyleti Értekezések (Budapest. Franklin 1903. 79.) 225. Debreceni Nagy Újság 1915. II. 27. 226. 1903. október 18-án Jászi Viktor kezdeményezésére a Csokonai Kör támogatásával Debrecen négy különböző helyén kezdte meg működését a szabadiskola. Jászi Viktort kimagasló tevékenységének köszönhetően utóbb a Csokonai Kör választmányi tagjai közé sorolta. (Debreceni Újság 1915. II. 27.) 227. Értekezésének második részét, a „Tömeg"-et „A szociológia első magyar műhelye" című remek válogatás (LITVÁN György - SZŰCS László szerk., bev. és vál., 1973.) is közli 1973-ban. Az egész tanulmányt behatóan ismertette Thegze. Huszadik Század 1904. II. kötet 174-199, 267-294, 382-403. 228. „És a munkásságnak becsületérzését, személyes szabadságát épp oly finnyás gonddal és aggódó óvatossággal tartozik a hatóság respektálni, mint a főispánét... És ebben a kérdésben a munkásság maga oldalán fogja találni a társadalom minden jóérzésű tagját... A munkás népet, a jobb kenyérért küzdő munkásnépet, igazságtalan hatósági beavatkozással a felháborodásba kergetik bele, s ezután jön a katonaság, minden kormányzati bölcsesség ómegája... Tessék már végre megjegyezni: sztrájkolni nem bűn és a munkás éppolyan ember, mint akár a főispán." (Az Újság 1904. december 24-i száma). A házszabálysértésről értekezik három oldalon. (Debreceni Független Újság 1904. IV 19.) 229. Debreceni Független Újság 1915. II. 26. 230. Szabadság 1905. 1.13., 1.15., 1.17. 231. Szabadság 1905. 1.17. 232. „A daliás Kálmán hű Szabadelvű Párti volt világéletében. És most mégsem akar az I. kerületben Jászi Viktorra szavazni. Honnan ez a csökönyössége? Hát mert tanár a jelölt, pajtás, s a tanároknak már nyolc esztendős korom óta ellensége vagyok" (Szabadság 1905. 1.17.) 233. Szabadság 1905. 1.18. 213
