Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

eszünk."

416 1925. október 13-án kelt Madzsar Lili levélből

417 megtudhatjuk, hogy „az anyuka könyvét elfogadta az Atheneum, alighanem azt is meg lehet csinálni, hogy karácsonyra megjelenjen. Tehát most még több lesz a munka. Katzi (a későbbi Markos Györgyné) alighanem egypár hétre beköltözik hozzánk, hogy valahogy készen legyünk." Még október folyamán befejezik a könyvet. „Katzival folyton dolgozunk, már három vasárnapot is átdolgoztunk. Már nagyon jó volna, ha kész lennénk, meglehetősen fárasztó ez az erőltetett munka. De mindegy legfontosabb a könyv". Pár hónappal később megjelenik Madzsarné első könyve és sikerét szépen bizonyítja, hogy 1926 májusában már nem kapható. Könyvét 1929 szeptemberében újabb fejezetekkel bővíti: „...anyukádnak mindig van végezni valója - írja Jászi Ferencné - így most könyve kiadásával van elfoglalva, melyhez még néhány új fejezetet ír. Ezzel már sietnie kell, hogy karácsonyra megjelenhessen, ami igen fontos."

418 Ehrenburgi Gottschlig Izabella egy 1929 októberében írt levelében szintén olvashatunk Madzsarné könyvének születéséről és az iskola életéről is.

419 Könyvének francia nyelvű kiadására csak halála után kerül sor. Madzsar József 1936. március 12-én, hatvanéves születésnapján érkezik az „ígéret földjére", ahol megpróbálja kiadatni felesége könyvét: „Holnap megindítom az ügyet az orosz fordítás dolgában. Oszkár angol fordításról tárgyal" - írja lányához Kassára.

420 Külön öröm Madzsar számára az angol kiadás lehetősége is.

421 1936. október 27-én Madzsar József arról számol be sógorának, hogy

422 „Alkó könyve itt nagyon tetszett, elvben elfogadták és a napokban fogom megkötni a megállapodást a Fizkultúra kiadóval..." 1936-ban leadja a könyvet „elvileg nagyon kedvezően fogadták, azt mondják, ilyen könyvekre nagy szükség van. Remélem a hivatalos bírálat kedvező lesz, s akkor hamarosan megjelenik."

423 Egy 1937. szeptember 3-án kelt levelében megkéri lányát: „Ha mindegy, inkább németül csináld, könnyebb jó fordítót találni."

424 Simainé végül angolra fordítja le a könyvet, gondolva az amerikai kiadásra is, viszont Jászi Oszkár ekkor már nem kecsegteti túl sok reménnyel unokahúgát: „Az Alka könyvének amerikai kiadásával eddig nem volt szerencsénk, mivel az ilyen könyvnek itt csak úgy lehetne jövője, ha valahol tankönyvül elfogadnák. Ehhez pedig túlságosan sokoldalú és szokatlan."

425 Madzsart egyik utolsó levelében is felesége könyve foglalkoztatja: „Holnap megint megyek tárgyalni a tornakönyvről, már találtak fordítót is."

426 Madzsar 1938 március elején eltűnt. További élete a mai napig csak kérdőjelek halmaza, egyesek Moszkva környéki lágerekre emlékeznek, mások Kotlaszra. Ugyanúgy végzi az „ígéret földjén", mint számos jóakaratú, megtévesztett ember. A gyógytornász Alice-t életében kevés elismerés érte. Halála után a fasizmus terjedésének hatására tanítványainak nagy része elhagyja Magyarországot. így történhetett meg, hogy New-Yorktól Párizsig, Sidneytől, Caracason át Londonig, mindenütt találhattunk Madzsar-rendszer szerint tanító és gyógyító növendékeket. A tanítványok másik része koncentrációs táborokban pusztult el. Akik megélték 1945-öt, nem tehettek sokat Madzsarné munkásságának elismertetéséért, mivel a személyi kultusz idején nemcsak a kifejező mozdulatművészet tanítását tiltották, de üldözték Madzsar Alice tudományos alapokon kidolgozott rendszerét is.

427 A MOZDULATMŰVÉSZ Madzsarné a mozgásművészet terén is jelentőset alkotott. Könyvének második bővített kiadásában,

428 őszintén bevallja, hogy „amikor a női testkultúrával foglalkozni kezdtem, még nem lebegtek a szemem előtt mindazok a célok, amelyek felé ma törekszem. Akkor még csak egy célt láttam magam előtt: hogyan lehetne testben és lélekben szebb, tisztább és egészségesebb női generációt felnevelni. Ezen az úton mentem, ezen az úton megyek ma is, de akkor még nem tudtam, hogy ezen az úton el kell jutni természetszerűleg a művészethez. Nem a művészetet indultam el keresni, hanem a természetes élet gyökereit és csak hosszú évek munkája alatt jöttem rá, hogy ez az út egy, a természet törvényeiben van lefektetve a legnagyobb szépség és ott az örök művészet... A testkultúra terén szerzett tapasztalatok lassanként elvezettek a mozgás művészetének általános rendszeréhez."

429 Madzsarné és társainak törekvései a mozdulatművészetet önálló művészetként értelmezték, mely nem interpretálja a zenét, a mozdulat nem más művészetnek alárendeltje: magából a mozdulat-anyagból alkot. Ha zenével dolgozik, egy közös ideából kiindulva szervesen komponálja meg a zenét és mozgást. A visszaemlékezések alapján mindig együtt alkottak, egyszerre született meg a tánc, mozgás, beszéd és a Első koreográfiái 1921-ben születnek. Ekkor alapítja meg Palasovszky Ödön és Hevesy Iván a ManifeszA Madzsar-iskola (háttérben Boromissza Tibor portréja Alice-ról) 198