Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Klamár Zoltán: Halálban is közösség. Az adorjáni temető vizsgálata

Janika felirat. A gyermeksírok keresztjén leggyakrabban az elhunyt neve mellett élete rövid voltát tűntetik fel: Törteli Magdolna / élt 5 hónapot. Néha a halálozás éve is felkerül a sírjelre: Tóth Pistika / élt 2 hón. Megh. 1939. Olykor többen nyugosznak egy sírban: Itt nyugszik / négy kis testvér / Milutinovics / Vituska / Matilka / Zsofika / Boriska / Béke poraikra. Megállapítható, hogy a legrövidebb, valamilyen adathiánnyal jellemezhető sírfeliratok a gyermektemetőben olvashatók. Erre magyarázatul szolgálhat a nagyarányú gyermekhalandóság, és a hitből táplálkozó megnyugvás, hiszen az Úr adta, az Úr elvette. A19. század végén, a 20. század elején a faluközösség családjaira még a bőséges gyermekáldás volt jellemző, így az aránylag magas halandóság és a szűkös anyagiak is kihatással voltak a gyermektemető arculatának alakulására.

73 Ezeknek a sírfeliratoknak egy része a közösségen kívüliek számára olykor megfejthetetlenek, néha a minimális információt sem hordozzák, esetenként még az elhunyt nemére vonatkozóan sem adnak támpontot. A verbális kód tehát funkcióját veszti, vagyis nem működik. Ez a probléma egy másik megvilágításba helyezi a falusi közösségek viszonyát a temetői sírjelekhez, ugyanis a közösség tagjai számára a vizuális jelként funkcionáló sírjel is érthető, hiszen tudják, kinek melyik hozzátartozóját temették a kódolt sírjel jelölte hant alá. Azonban ez a felnőtt falusi társadalom teljes értékű tagjának esetében már nem elég. A sírfeliratok ugyanis referenciaként is működnek:

74 ITT NYUGSZIK / SZABÓ ANTAL / NYŰG. RENDŐR VEZETŐ / ÉLT 83 ÉVET + 1946 / ÉS NEJE / ZSÁMBOKI / PIROS / ÉLT 52 ÉVET MEGH. 1921 / NYUGODJANAK BÉKÉBEN, és egy másik példa: SCHWERER JAKOB / PLÉBÁNOS / 1890-1950 / EMELTETTÉK / ADORJÁNI HÍVEI. Ezek a feliratok a hangsúlyt az elhunyt társadalmi státusára helyezik, és szükségesnek ítélik közölni az elhunyt közösségi hierarchiában betöltött különleges helyzetének okát. Az első példa azért érdekes, mert túl azon, hogy a felirat szerint férj és feleség nyugszik egy sírban, még az is leolvasható, hogy a feleség, aki előbb hunyt el ugyan, mégis a sírkő alsó felére, a férj neve alá vésték fel adatait. Jelezve ezzel a családon és a falu társadalmán belüli értékrendet. Egy rendőr fontos tagja a falusi közösségnek, tehát ennek a végső nyughelyen is kifejezésre kell jutnia. A második példa azt mutatja, hogy a közösség egyik legfontosabb vezetője, az adorjáni hívek lelki gondozója holtában is fontos a közösség számára. Hozzátartozói nem lévén temettetik el, és mindezt fontosnak tartják sírfeliratban is rögzíteni. A legtöbb sírfelirat az alap információkon túl, nyitó és záró formulát, illetve rímes verset is tartalmaz. Megfigyelhető, hogy a teljes szövegkorpusz - nyitó és záróformula, vers és az elhunyt személyi adatai azokon a sírköveken találhatók meg, ahol megvolt az anyagi háttér a költséges síremlék állításához. Ezek a feliratok folyamatosan jelen vannak Adorján temetőjében a 19. századtól a 20. századon át napjainkig. Általánosan elfogadott közösségi norma tehát a falu temetőjének kommunikációs rendszerében a teljességre való törekvés. Néhány példa az említett időintervallum felirataiból: ПТ NYUGSZIK / LADOCZKY FARKAS / ÉLT 77 ÉVET / MEGHALT MÁRCIUS 14

EN 1867 / BÉKE HAMVAIRA; ITT NYUGSZIK / MÉLYKÚTI JÁNOS / SZÜL 1839 OKT 28. / MEGH 1898 FEBR. 19. / A BÉKE ANGYALA LIBEGJEN / PORAI FELETT. Figyelemre méltó az adorjáni plébános sírfelirata: A BOLDOG FELTÁMADÁS / REMÉNYÉBEN / ITT NYUGSZIK HÍVEI KÖRÉBEN / SZABADOS PÁL / NÉHAI ADORJÁNI PLÉBÁNOS / MEGHALT 1918 OKTÓBER 15ÉN / ÉLETÉNEK 56. ÉVÉBEN / HIÚSÁGOK HIÚSÁGA / ITT MINDEN CSAK HIÚSÁG / ISTENT SZERESD, SZOLGÁLJ NEKI / EBBEN VAN CSAK BOLDOGSÁG. A korai feliratok mintául szolgálnak a későbbiek során: ITT NYUGSZIK / BÁBINSZKI / NESZTIKE / ÉLT 19 ÉVET / MEGH. 1938 NOV. 1. / HA MEGHALTÁLIS, DE / SZIVÜNKBEN ÖRÖKKÉ / ÉLNI FOGSZ. / SZERETETTEL SZÜLEID. A sírkő lábazatára rákerült a készítőmúhely is: Faragó i Bleier / Senta. A következő példa már a második világháború után állított sírkőről való: ITT NYUGSZIK / BÁBINSZKI ORBÁN / ÉLT 86 ÉVET, MEGH. 1965 / NEJE / BICSKEI TERÉZ / ÉLT 71 ÉVET, MEGH. 1955. / KINEK SZÜLEIT NEM / FEDI A SÍRHALOM AZ / NEM IS TUDJA MI AZ / IGAZI FÁJDALOM! A falu temetőkultúrájának elemzése során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a faluközösség a sírfeliratokon keresztül azt sugallja, hogy az elhunyt továbbra is a közösség tagja, méghozzá olyan tagja, aki a temetőben képviseli azt, oly módon, hogy közben az informátor szerepét tölti be. A sírkőre vésett információkon keresztül az élőkhöz közvetít verbális tájékoztatót néhai önmagáról és a közösségről.

75 A sírversek, legyenek azok rímesek, vagy közelítsenek a szabadvers felé, költőiségük erősen kétséges, jelzős szerkezeteik, hasonlataik jóval alatta maradnak a népköltészeti szövegekének. Mégis figyelemre méltóak mint kifejezésformák, hiszen egy meglehetősen sajátos hangulati állapotot fejeznek ki. Ezek a szövegek, kis mértékben ugyan, de mégis variálódnak még egy olyan kis térben is, mint amilyen az adorjáni temető. Néhány példa a változatokra: Drága apukám és anyukám / jöjjetek ki néha az / akácok mögé hozzatok / egy szál virágot a / szívem fölé; Gyermekeink hozzatok egy szál virágot az / Öreg akácról; Gyermekeim gyertek ki az akácok mögé / hozzatok egy szál virágot a szívem fölé; Gyertek ki az akácok közé / Tegyetek egy szál virágot a szívünk fölé. Az akác sűrűn ismétlődő felemlegetése valószínűleg a bácskai tájat leginkább jellemző fafajként került be a versek szimbólumrendszerébe.

76 Ezek a szövegek legtöbbször az élő hozzátartozók viszonyulását fejezik ki az elhunyttal szemben: Nehéz a sírkő nehezebb a bánat, / amely a szívét nyomja ennek a / családnak, vagy: Itt állunk sírodnál / könnyes szemmel / némán, / nincs kinek elmondjuk / hiányod mennyire fáj. 101