Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

5. kép. A szabadtéri színpad a Szőnyi kertben, háttérben a Du­nakanyar panorámája. egybeesés, hogy a múzeum első hivatalos nyitvatar­tási napján, 1967. augusztus 20-án, Vácott egy tárlat nyílt a Pest megyei képzőművészek munkáiból, ahol én is kiállítóként szerepeltem. A megnyitót Végvári Lajos művészettörténész tartotta. A kiállítás után el­beszélgettünk néhányan arról - köztünk volt a fiatal festő, Mizser Pál is -, hogyan lesz tovább Zebegény sorsa, mit lehetne tenni, hogy a Szőnyi-ház több le­gyen egy emlékmúzeumnál. Akkor és ott született meg a szabadiskola gondolata" 13 Dániel Kornél a Perneczky Géza által 1991-ben meg­fogalmazott „korszerű múzeum" 14 eszméjét gondolta el 1967-ben és valósította meg az elkövetkezendő év­tizedekben. Nagyon jól felmérte Szőnyi hagyaté­kának értékét és a hely adottságait. Felismerte azt a társadalmi igényt, mely a hatvanas évek végén, a het­venes évek elején jelentkezett a kultúra új formái iránt, és meg tudott nyerni az ügynek néhány pro­minens művészt, művészettörténészt. 1968-ban, a mú­6. kép. Hincz Gyula, felesége Neufeld Anna és ifj. Pál Mihály a szobrász osztály bejárásán 1975-ben. zeumalapítás után egy évvel létrejöhetett a Szőnyi életmű szellemi bázisán, a hely meghatározó kisu­gárzását figyelembe véve az akkoriban szinte egye­dülálló képzőművészeti szabadiskola. Ez a gondolat nem állt távol Szőnyi szellemiségétől, aki egészen fiatal korától magániskolát tartott fenn és évtizede­kig tanított a Képzőművészeti Főiskolán. Az alapítók szeme előtt ott lebeghetett minden szabadiskola őse, Nagybánya is. A múzeum és iskola története elvá­laszthatatlanul összefonódott egymással. Dániel Kornél már 1967. augusztus 26-án több pont­ból álló múzeumfejlesztési tervet fogalmazott meg. Ebben fontos helyen szerepelt a propaganda, a kü­lönféle múzeumi szolgáltatások bevezetése: magnós idegen nyelvű tárlatvezetés, Kollányi Ágoston Szőnyi filmjének vetítése, kapcsolatfelvétel az idegenforgal­mi hivatalokkal, újsághirdetések közzététele, iskolák kirándulásainak szervezése a múzeumba. Már ekkor felvázolta a kert jövőbeli funkcióját: „A kert felső részében, ahonnan a Dunakanyar belátható, büfét, kis színpadot, és nézőteret alakítunk ki, úgy, hogy a színpad háttere a Dunakanyar panorámája legyen. A büfé egész nyáron, a múzeum nyitvatartási ideje alatt üzemel. A kis színpadon hetente, szombaton és vasárnap hangversenyeket és irodalmi műsorokat rendezünk. A felvezető út és a színpadrész föld­munkái az előzetes tárgyalások szerint társadalmi munkában megoldhatók." 15 (5. kép) A propaganda elég eredményes volt, mert 1967. augusztus 18-tól december 31-ig a múzeumot 10 209 látogató tekintette meg. Dániel Kornél az 1968. évről szóló beszámolóban már markánsan fogalmazta meg koncepcióját: „A múzeum jellegéből és személyi állományának összetételéből nyilvánvaló, hogy mun­kánk fő területe a művészeti ismeretterjesztés és a népművelői munka. 1968-ban ez számokban így je­lentkezett: 24.214 látogató, 208 filmvetítés 7.080 nézővel, 192 tárlatvezetés, 22 előadás, 2 időszaki ki­állítás, 5 ,Kerti pad' hangverseny, 3 irodalmi, zenés délután, 4 művészettörténeti előadás és 4 képzőmű­vészeti film. A nyári képzőművészeti szabadisko­lánknak 67 résztvevője volt. Az ország minden ré­széről jöttek." 16 Pedig a szabadiskola első évfolyamáról csak a né­hány napilapban feladott újsághirdetésből értesülhet­tek az érdeklődők, ennek eredeti szövege a Szőnyi múzeum irattárában fennmaradt. 17 Ugyanebből az okiratból megtudhatjuk, kik voltak az első tanárok, előadók. Igazgató: Dr. Végvári Lajos művészettörténész, a fes­tőtagozat vezetője: Hincz Gyula Kossuth-díjas érde­mes művész, tanársegédei: Gyémánt László és Mizser Pál festőművészek, a szobrásztagozat vezetője: Somo­gyi József Kossuth-díjas érdemes művész, tanárse­gédje: ifj. Paál Mihály szobrászművész, az előadók: Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, Krocsák Emi, a Képzőművészeti Főiskola tanszékve­zető tanára, Gulyás Dénes festőművész, Cifka Péter művészettörténész. Függelék 2. (6. kép) 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom