Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)
IKVAINE SÁNDOR ILDIKÓ (Ferenczy Múzeum, Szentendre) A FERENCZY KÁROLY MÚZEUM TÖRTÉNETE A MEGYEI IGAZGATÓSÁG SZENTENDRÉRE KÖLTÖZÉSÉIG A múzeum hivatalos megalakulásának 50. évfordulójára emlékezve az az elhatározás vezetett, hogy a múzeumi irattárat áttanulmányozva, a leltárkönyveket, jelentéseket, s a megjelent irodalmat figyelembe véve írjak a múzeum korai történetéről, hogy az eddigi ismereteinknél több, pontosabb részlettel legyünk gazdagabbak. A kutatás „szerencséje" szinte túlságosan is kedvezett. Időközben megjelent a Múzeumok Pest megyében című kiadvány, 1 a Szentendrei Arcképcsarnok I. kötete, 2 majd Szentendre elmúlt 100 évének krónikája. 3 Mindhárom sok és lényeges adattal gyarapította - különösen a korai évekkel kapcsolatos - ismereteinket. A múlt év végén látott napvilágot a Magyar Múzeumok Arcképcsarnoka, 4 mely szintén fontos anyagot szolgáltat múzeumunk történetéhez, különösen az itt működő munkatársak tevékenységéhez. Az elmúlt évek alatt más kutatások kapcsán (pl. régész kollegák életrajza, múzeumi tárgyak „vándorlásának nyomon követése"), Maróti Éva kolleganőm is sokat foglalkozott a múzeum korábbi történetével. Kijegyzetelt adatait átadta nekem, ezt ezúton újra megköszönöm. Az irattár anyagát sorra véve egyre több érdekes és izgalmas adattömeg képződött. Kollegáinkkal is megbeszélve úgy véljük, vétek lenne elődeink szorgos, a múzeumért folytatott erőfeszítő küzdelmeik megbecsülendő munkájának előkerült bizonyítékait e rövidebb lélegzetű tanulmány után ismét félretenni. Másrészt viszont különösen múzeumunk előtörténetének pontos megismeréséhez még időt igénylő kutatásokra, levéltárak, irattárak, korabeli újságok átnézésére stb. lenne szükségünk. Ezért úgy határoztunk Maróti Évával, hogy a kutatást mindketten tovább folytatva, két-három év alatt, egy következő évfordulóig összeállítunk egy önálló kötetet, mely részletesen, évről-évre bemutatja múzeumunk városi, minisztériumi, megyei irányítás alatt végbement fejlődését napjainkig. A MÚZEUM ELŐTÖRTÉNETE A Magyar Nemzeti Múzeum különböző osztályainak megalakulása után (1872) Pest megye városai hamarosan követték a példát, valamilyen, múzeum jellegű szerveződéssel. Gödöllőn 1875-ben múzeumi egyletet, Vácon 1895-ben múzeumi egyesületet hoztak létre. Cegléden 1917-ben vetődött fel a múzeumalapítás gondolata. Nagykőrösön már 1882-ben elkezdték Arany János relikviáit összegyűjteni, de csak 1910-ben készült el a gimnáziumban az Aranyszoba, mely azonban nem volt látogatható. A városi múzeum alapítására 1928-ban került sor, de igazi múzeumként állandó épület hiányában még mindig nem működhetett. 5 Eddigi ismereteink 6 az 1930-as évekre tették egy szentendrei múzeumi gyűjtemény meglétét. Az újabban napvilágra került írásos adatok szerint azonban kiderült, hogy a megye nagyobb városaihoz hasonlóan az alapítás óhajának már sokkal korábbi megnyilvánulásai voltak Szentendrén. Az 1899. december 7-i képviselőtestületi jegyzőkönyv tartalmazza Saly Ágoston szentendrei lakos indítványát, hogy „a város kulturális felemelkedése érdekében" Szentendrén múzeumot és népkönyvtárat létesítsenek. 7 1903-ban újra visszatértek erre a kérdésre azzal az ígérettel, hogy a később felépítendő új városháza épületében lesz erre a célra is helyiség. 8 A múzeumlétesítés óhaja később is visszatér. Dietz Ferenc munkájából 9 értesülünk, hogy a Szentendrén 1913. március 15-én megalakult Szentendre Városfejlesztő Egyesülete sok hasznos, közérdekű terve között múzeum létrehozása is szerepel. Az egyesület azonban sajnos, csak kevesebb, mint két évig működött, ezért a múzeumterv nem valósulhatott meg. A következő adat 1925-ben meglévő muzeális gyűjteményt feltételez. 10 Igaz, ez a visszautalás 1930ból származik. Gyűjteménye, vagyis összegyűjtött muzeális anyaga már van a városnak, azonban nyilvános kiállítóhelye nincs. Erre utal Szentendre képviselőtestülete 1926. május 6-i ülésének jegyzőkönyve, ahol a művésztelep felállításának fontosságát a város az idegenforgalom fejlődésével indokolja: „mert az itt festett tájképek útján a város széles e világon ismertté fog lenni, a város állandó kiállítási hely lesz, és végül az itteni szép és régi tárgyakról festett képek is elősegíteni fogják egy leendő városi múzeumnak és levéltárnak mielőbbi felállítását." 11 1928-ban Nagy Lajos neves római-koros régész 12 (1897-1946), a limes kutatás megalapozója, Szentendrén „20 sírt és egy négyzetes alaprajzú sírkápolnát tárt fel a késő-római temetőben. О indította el a szentendrei római tábor rendszeres kutatását is." Sokat foglalkozott később a helyi kelta és eraviscus őslakosság történetével a feltárt kőemlékek alapján. Mindvégig szorgalmazta, hogy a Szentendrén és környékén előkerült nagymennyiségű régészeti lelet ne a Fővárosi Múzeumba kerüljön, hanem helyi mú19
