Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

zeumot hozzanak létre, ahol szakszerűen őrzik és bemutatják azokat.

13 A feltárások nyomán a leleteket a szentendrei városházán gyűjtötték és tárolták. Ez derül ki a fentebb említett 1930. március 7-i képviselőtestületi jegyzőkönyvből. Ezen az ülésen már meg is választják a múzeumigazgatót dr. Starzsinszky László javaslatára, aki 1924 óta Szentendre polgármestere: „Egyhangúlag tudomásul vesszük városunk polgármesterének azon bejelentését, hogy általa 1925ben létesített városi múzeum és levéltár gyűjteménye illetve anyaga annyira felszaporodott, hogy annak további kezelése már nagyobb szakszerűséget kíván meg." „Indítványára a város képviselő testülete egyhangúlag és közfelkiáltással dr. Nagy Lajos egyetemi magán tanár urat a városi múzeum igazgatójává, és a városi múzeum igazgató helyettesévé dr. Péchy Henrik főorvos urat megválasztja." „Ezen állások tiszteletbeliek és így a végzett teendőkért a város részéről semmiféle díjazás nem jár."

14 Múzeumigazgatóvá választásához hozzájárulhatott dr. Nagy Lajos szépen felfelé ívelő pályája, kiváló eredményeinek elismerése.

15 A múzeumügy azonban néhány évre mégis megtorpant. Ennek oka lehetett egy, a polgármester körül kitört botrány, de még inkább az 1931-ben elkezdődött gazdasági összeomlás. „Nyakig vagyunk а ... - gazdasági válságban. Mindenhol leépítenek, sóhajtoznak, megállnak..." - írja a Pilisvidék 1931. november 14-én.

16 1933-ban a képviselőtestületben is elhangzik: „sok az adó, kevés a kultúrára fordítható összeg."

17 Hasonló a helyzet 1934-ben is: „A Pest környéki városok legkisebbje Szentendre. Kicsiségénél talán csak a nyomorúsága nagyobb. Az emberek lehorgasztott fejjel járnak az utcákon, ott ül az arcukon a mindennapi kenyér gondja." 1936-ban újra felcsillant a remény. A képviselőtestület január 25-én határozatot hozott: „a városháza pincéjében múzeumot létesítenek az utóbbi években előkerült római kori leletek bemutatására."

18 1938-ban Pest vármegye készült egy „vármegyei emlékgyűjteményt" létrehozni. Szentendre városának válasza, hogy „a szervezés alatt álló saját múzeumuk számára gyűjtik az anyagot."

19 A leletek egyre szaporodtak, a múzeum ügyéről 1939-ben írtak ismét az újságokban. „Híres régi levéltárát átrendezi és múzeumot létesít Szentendre. A múzeum igazgatója dr. Péchy Henrik a neves archeológus."

20 A város vezetősége az önálló múzeum ügyét továbbra is szorgalmazta, sőt egy új épületet akart létesíteni a gyűjtemény számára, melyről a Szentendre-Pilishegyvidék 1941. június 11-i számában olvashatunk. „Szentendrének (...) mindenekelőtt egy szép és a város méltóságához megfelelő múzeumra van szüksége. Ezen a területen, amelyen minden kőhöz és röghöz egy darab magyar törté1. kép. A szentendrei római tábor saroktornya (a) (1951 FI.) és kaputornya (b). 1942-es ásatás. Dr. Nagy Tibor felvétele (F.1405). nelem fűződik, hamarosan szép kis, egy-két emeletes múzeum épületnek kell állnia. Világviszonylatban történelmi levegőjét tekintve Szentendrét Potsdamhoz lehet hasonlítani, csakhogy míg az utóbbi Berlintől 20-30 km-re fekvő virágoskert, kis paradicsom, addig Szentendre elhanyagolt, elfelejtett háztömeg."

21 Ugyanebben az évben Árpád és Attila sírját is itt keresik amatőr régészek a környéken.

22 Ugyanakkor a vármegye arról dönt, hogy Pomázon létesítik a megyei múzeumot,

23 mivel az ottani ásatások által feltárt leletek helyben maradtak. A pomázi múzeum20