Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

műtárgymásolatok készítésére és árusítására különö­sen a gödöllői művésztelep tárgykörében, de például egy gödöllői szőnyeg újraszövése rendkívül pénz­igényes, ehhez is megpróbálunk támogatót, illetve megrendelőt szerezni. V. A GÖDÖLLŐI VÁROSI MÚZEUM FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TARTALMI FEJLESZTÉS ALAPELVEI 1. Középtávú stratégiai terv a múzeumok modernizálására A múzeum alapvető, valamennyi múzeummal közös feladata a nemzeti kulturális örökség részét képező helyi értékek védelme, őrzése, gyűjtése, tudományos feldolgozása és bemutatása a kulturális törvényben rögzített elvek alapján. Napjainkban azonban új kihí­vások előtt állnak a múzeumok. Ezért érezte szüksé­gét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Múzeumi Osztálya is, hogy A megújulás kényszere. Múzeumi modernizáció címmel egy középtávú stra­tégiai tervet fogalmazzon meg és bocsásson vitára múzeumi körökben. (A vitaanyag a Múzeumi Hírlevél mellékleteként jelent meg 2003 márciusában.) A minisztérium által megfogalmazott új stratégia szerint a fő hangsúly a közművelődési munkára te­vődik át, mindennél fontosabb a látogató kiszolgá­lása, a múzeumi gyűjtemény közkinccsé tétele, minél nagyobb mértékű és minél szélesebb körű haszno­sulása. A cél az, hogy az esélyegyenlőség elve alapján minél nagyobb tömegek jussanak hozzá a múzeu­mokban őrzött műkincsállományhoz, és hogy a tar­talmi hasznosítás révén megtaláljuk ennek közvetett gazdaságfejlesztő hatását. Ezt a stratégiai tervet kihívásként kell értékelnünk: gondolkoznunk kell róla, véleményt kell formálnunk róla, de nem biztos, hogy szolgai módon azonnal alkalmazni kell. A közgyűjteményi munkában min­dig elsődlegességet élvez a gyűjtemény és az azzal kapcsolatos teendők, mert hisz ez minden múzeum­nak az alapja. Ha nincs gyűjtemény, ha az nincs tudo­mányosan feldolgozva, akkor nincs mit közkinccsé tenni, nincs mit digitalizálni. Ha vitatkozunk is az új stratégiával, ha nem is értünk vele mindenben egyet, tudomásul kell vennünk, hogy a Gödöllői Városi Mú­zeumot sem hagyja érintetlenül a változás, a straté­giai tervben megfogalmazott néhány elemnek a beve­zetését mi is szükségesnek tartjuk. A múzeumfej­lesztési koncepcióban fel kell készülni erre a kihí­vásra. A gyűjteményi munka elsődlegességéből nem engedünk, de nyitunk a közművelődés felé. 2. A múzeum helye a város kulturális struktúrájában A minisztériumi stratégia azt mondja, hogy „A modern múzeum legyen kulturális központ az adott közösség, város, térség, régió számára." Ez bizonyá­ra elvárható egy olyan falu vagy kisváros közgyűjte­ményétől, ahol a múzeum a legerősebb kulturális in­tézmény, nincs más közintézmény, ami betöltse a kul­turális központ szerepét vagy átvegyen a kulturális feladatokból. A központ fogalmáról feltétlenül a régi művelődési központ jut az ember eszébe, az az idő­szak, amikor egyetlen intézmény elégített ki minden kulturális szükségletet (színház, film, koncert, kiállí­tás, kézműves foglalkozás, irodalmi est, tudományos­és ismeretterjesztő előadás, konferencia, vetélkedő stb.). Mára megváltozott a helyzet. Az elmúlt öt év erőteljesen átrendezte a város kul­turális struktúráját: megnyílt a kastélymúzeum, mellyel egy új közművelődési intézmény jött létre, kht.-vá alakult a művelődési központ, az új városi könyvtár nemcsak egy markáns új épülettel, de kibő­vült feladatkörrel (információs központ, rendez­vényszervező) jelentkezett a település életében, a kortárs iparművészeket tömörítő Gödöllői Iparmű­vészeti Műhely Alkotóházában egy új kiállítóhely és igényes alkotóműhely jött létre. Az elmúlt évtize­dekben formálódó civil szerveződések is számos közművelődési funkciót átvettek-átvesznek a múze­umtól és a kulturális intézményektől. Mindez a mú­zeumot is saját helyének, szerepének újrafogalma­zására, egyedi profilja kialakítására késztette, illetve készteti folyamatosan. A múzeum a város kulturális életének továbbra is fontos intézménye, de tudatában kell lennie annak, hogy versenyhelyzetben van. Az intézmény jellegé­ből adódó, a gyűjteményhez illeszkedő, speciális tevékenységek (tudományos konferenciák, kiadvá­nyok, szellemi műhely stb.) és a helytörténet egy-egy fejezetét bemutató egyéb közgyűjtemények és kiál­lítóhelyek (kastélymúzeum, Méhészeti Gyűjtemény, Gépfejlődéstörténeti Múzeum, Gödöllői Galéria, Ambrus Zoltán Emlékszoba, egyháztörténeti kiállí­tás a máriabesnyői kapucinusoknál) vonatkozásában az integráló szerepkör jelöli ki a Városi Múzeum sa­játos és nélkülözhetetlen helyét a város többi kultu­rális intézménye között. A cél az, hogy minél telje­sebb, sokoldalúbb, színesebb várostörténetté álljon össze a múzeumok nyújtotta kép. Ezen egységes elv alapján kell működtetni a város múzeumait és kiál­lítóhelyeit. A MÚZEUM FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. A GYŰJTEMÉNY A Gödöllői Városi Múzeum gyűjteményének alap­ját az a mintegy 100 000 darabból álló történeti tárgyi és dokumentumanyag képezte, amelyet Heltai Miklós és diákjai gyűjtöttek össze körülbelül húsz év alatt. Ezt kiegészítette Polónyi Péter gyűjtése, aki el­sősorban a gödöllői művésztelep témakörében kép­ző- és iparművészeti anyaggal gyarapította a gyűj­teményt. Varga Kálmán elsősorban a kastélyra kon­131

Next

/
Oldalképek
Tartalom