Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

műtárgymásolatok készítésére és árusítására különösen a gödöllői művésztelep tárgykörében, de például egy gödöllői szőnyeg újraszövése rendkívül pénzigényes, ehhez is megpróbálunk támogatót, illetve megrendelőt szerezni. V. A GÖDÖLLŐI VÁROSI MÚZEUM FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TARTALMI FEJLESZTÉS ALAPELVEI 1. Középtávú stratégiai terv a múzeumok modernizálására A múzeum alapvető, valamennyi múzeummal közös feladata a nemzeti kulturális örökség részét képező helyi értékek védelme, őrzése, gyűjtése, tudományos feldolgozása és bemutatása a kulturális törvényben rögzített elvek alapján. Napjainkban azonban új kihívások előtt állnak a múzeumok. Ezért érezte szükségét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Múzeumi Osztálya is, hogy A megújulás kényszere. Múzeumi modernizáció címmel egy középtávú stratégiai tervet fogalmazzon meg és bocsásson vitára múzeumi körökben. (A vitaanyag a Múzeumi Hírlevél mellékleteként jelent meg 2003 márciusában.) A minisztérium által megfogalmazott új stratégia szerint a fő hangsúly a közművelődési munkára tevődik át, mindennél fontosabb a látogató kiszolgálása, a múzeumi gyűjtemény közkinccsé tétele, minél nagyobb mértékű és minél szélesebb körű hasznosulása. A cél az, hogy az esélyegyenlőség elve alapján minél nagyobb tömegek jussanak hozzá a múzeumokban őrzött műkincsállományhoz, és hogy a tartalmi hasznosítás révén megtaláljuk ennek közvetett gazdaságfejlesztő hatását. Ezt a stratégiai tervet kihívásként kell értékelnünk: gondolkoznunk kell róla, véleményt kell formálnunk róla, de nem biztos, hogy szolgai módon azonnal alkalmazni kell. A közgyűjteményi munkában mindig elsődlegességet élvez a gyűjtemény és az azzal kapcsolatos teendők, mert hisz ez minden múzeumnak az alapja. Ha nincs gyűjtemény, ha az nincs tudományosan feldolgozva, akkor nincs mit közkinccsé tenni, nincs mit digitalizálni. Ha vitatkozunk is az új stratégiával, ha nem is értünk vele mindenben egyet, tudomásul kell vennünk, hogy a Gödöllői Városi Múzeumot sem hagyja érintetlenül a változás, a stratégiai tervben megfogalmazott néhány elemnek a bevezetését mi is szükségesnek tartjuk. A múzeumfejlesztési koncepcióban fel kell készülni erre a kihívásra. A gyűjteményi munka elsődlegességéből nem engedünk, de nyitunk a közművelődés felé. 2. A múzeum helye a város kulturális struktúrájában A minisztériumi stratégia azt mondja, hogy „A modern múzeum legyen kulturális központ az adott közösség, város, térség, régió számára." Ez bizonyára elvárható egy olyan falu vagy kisváros közgyűjteményétől, ahol a múzeum a legerősebb kulturális intézmény, nincs más közintézmény, ami betöltse a kulturális központ szerepét vagy átvegyen a kulturális feladatokból. A központ fogalmáról feltétlenül a régi művelődési központ jut az ember eszébe, az az időszak, amikor egyetlen intézmény elégített ki minden kulturális szükségletet (színház, film, koncert, kiállítás, kézműves foglalkozás, irodalmi est, tudományosés ismeretterjesztő előadás, konferencia, vetélkedő stb.). Mára megváltozott a helyzet. Az elmúlt öt év erőteljesen átrendezte a város kulturális struktúráját: megnyílt a kastélymúzeum, mellyel egy új közművelődési intézmény jött létre, kht.-vá alakult a művelődési központ, az új városi könyvtár nemcsak egy markáns új épülettel, de kibővült feladatkörrel (információs központ, rendezvényszervező) jelentkezett a település életében, a kortárs iparművészeket tömörítő Gödöllői Iparművészeti Műhely Alkotóházában egy új kiállítóhely és igényes alkotóműhely jött létre. Az elmúlt évtizedekben formálódó civil szerveződések is számos közművelődési funkciót átvettek-átvesznek a múzeumtól és a kulturális intézményektől. Mindez a múzeumot is saját helyének, szerepének újrafogalmazására, egyedi profilja kialakítására késztette, illetve készteti folyamatosan. A múzeum a város kulturális életének továbbra is fontos intézménye, de tudatában kell lennie annak, hogy versenyhelyzetben van. Az intézmény jellegéből adódó, a gyűjteményhez illeszkedő, speciális tevékenységek (tudományos konferenciák, kiadványok, szellemi műhely stb.) és a helytörténet egy-egy fejezetét bemutató egyéb közgyűjtemények és kiállítóhelyek (kastélymúzeum, Méhészeti Gyűjtemény, Gépfejlődéstörténeti Múzeum, Gödöllői Galéria, Ambrus Zoltán Emlékszoba, egyháztörténeti kiállítás a máriabesnyői kapucinusoknál) vonatkozásában az integráló szerepkör jelöli ki a Városi Múzeum sajátos és nélkülözhetetlen helyét a város többi kulturális intézménye között. A cél az, hogy minél teljesebb, sokoldalúbb, színesebb várostörténetté álljon össze a múzeumok nyújtotta kép. Ezen egységes elv alapján kell működtetni a város múzeumait és kiállítóhelyeit. A MÚZEUM FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. A GYŰJTEMÉNY A Gödöllői Városi Múzeum gyűjteményének alapját az a mintegy 100 000 darabból álló történeti tárgyi és dokumentumanyag képezte, amelyet Heltai Miklós és diákjai gyűjtöttek össze körülbelül húsz év alatt. Ezt kiegészítette Polónyi Péter gyűjtése, aki elsősorban a gödöllői művésztelep témakörében képző- és iparművészeti anyaggal gyarapította a gyűjteményt. Varga Kálmán elsősorban a kastélyra kon131