Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

szerzésére irányuló törekvései, jelenleg két muzeo­lógus vesz részt PhD-képzésben, ösztöndíj elnyerése esetén alkotószabadságban, munkaidő kedvezmény­ben részesülnek. Fontos, hogy eredményeket érjünk el a tudományos munka területén, hiszen a múzeum érdekei is ezt kívánják: a jól képzett munkatársak nö­velik az intézmény szellemi színvonalát és szakmai presztízsét. A helytörténeti gyűjtemény jellegét tekintve sok­féle: képző- és iparművészet, néprajz, természetrajz, történeti tárgyi és dokumentum anyag, numizma­tika, fotó stb. A restauráltatásokat alkalmanként a legjobb szakrestaurátorokkal végeztetjük, s inkább arra törekszünk, hogy a gyűjteménykezelőt képezzük ki az általános restaurátori teendők ismeretére. A digi­tális fényképezőgép korában ésszerűtlen fotólabora­tóriumot létesítenie egy kis múzeumnak. A kiállítás rendezés szintén időszakos jellegű tevékenység, kül­ső szakembert bíz meg vele alkalmanként a múze­um. Viszont szükség lenne belső kisebb javítási munkák elvégzésére, rendezvények esetén székcipelésre stb. egy 4 órás gondnokra. A múzeum minőségi követelményeket támasztott a teremőrökkel szemben is, csak érettségivel rendel­kező, jó kommunikatív képességekkel rendelkező, intelligens nyugdíjasokat vett fel, hiszen a múzeumi kiállításokat a teremőrök „adják el" a látogatóknak, fontos, hogy stabil és jól felkészült csapat legyen. A vendégkönyv beírásai visszaigazolják a tudatos vá­logatás helyességét, és arról tanúskodnak, hogy a láto­gatók rendkívül elégedettek a barátságos fogadtatás­sal, a felkészült tárlatvezetéssel s azzal a szellemiség­gel, amelyet a teremőrök, pénztárosok közvetítenek a látogatók felé. A kulturális minisztérium az 1997. évi kulturális törvény értelmében éppen most vizsgálja felül a múzeumok működési engedélyét. A Gödöllői Városi Múzeum személyi feltételei adottak ahhoz, hogy az intézmény a „területi múzeum" kategóriába kerül­jön, mivel a tájmúzeum kategória megszűnt. IV. GAZDÁLKODÁS A múzeum költségvetése három forrásból tevődik össze: - fenntartói finanszírozás - átvett pénzeszköz - saját bevétel. 1. A fenntartói finanszírozás - mint általában a legtöbb múzeum esetében - a működési költségeket fedezi. A béreket és az energiát (villany, víz, fűtés, telefon, posta) leszámítva az egyéb dologi kiadások fedezetére (fénymásoló karbantartása, javítása, nyom­tató-patron, irodaszer stb.) - évek óta változatlanul ­olyan minimális összeg szerepel a költségvetésben, hogy ezen feltétlenül változtatni kell a következő években, mert ez már a múzeum működését is ve­szélyezteti. A múzeum alapító okirata alapfeladatként írja elő a múzeumnak kiállítások rendezését és kiadványok megjelentetését. Számos kiadványhoz adott részben vagy egészben támogatást az önkormányzat az elmúlt években (Gödöllői kalauz, Helytörténeti olvasókönyv, Mil­lenniumi Album, A gödöllői művésztelep stb.), s az ezek értékesítéséből származó bevételt is a múzeumnál hagyta, viszont a kiállítások sokáignem élvezték az önkormányzat támogatását. A múzeum évente két­három időszaki kiállítást rendez, több millió forint egy-egy kiállítás költsége, s a múzeum költségveté­sében erre a célra rendszerint egyetlen fillér sem sze­repelt. Csak színvonalas kiállításra (látványos instal­láció, katalógus) lehet behozni a közönséget. Az utób­bi időben a fenntartó a kiállításrendezői alapfelada­tot is finanszírozásra érdemesnek tartja. 2. A szakmai feladatok megvalósításához a múze­um pályázati úton és egyéni szponzorok támogatá­sából próbál pénzt szerezni. A múzeum munkatársai sok pályázatot írnak, és gyakran nyernek pályázata­ikkal. Évi rendszerességgel nyújtunk be pályázatot a minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap megfelelő kollégiumaihoz (Múzeumi Kollégium, Periodika­pályázat, Iparművészeti Kollégium, Népművészeti Kollégium stb.), a Pest Megyei Önkormányzat Kultu­rális Bizottságához. Ezenkívül vannak intézmények, vállalatok, amikkel a múzeum az elmúlt évek folya­mán jó kapcsolatokat alakított ki, és rendszeresen számíthat a kisebb-nagyobb összegű támogatásukra (Ganz Mérőgyár Kft., Gödöllő, Patócs Autóház Kft., Gödöllő, CIB Bank Gödöllői Fiókja, Konzum Bank, Budapest stb.). Jó a múzeum kapcsolata a miniszté­rium Közgyűjteményi- és Múzeumi Osztályával, rendkívüli esetekben (műtárgyszállítás külföldről, mű­tárgyvásárlás stb.) a segítség reményével fordulhatunk a felettes szervhez. 3. A múzeum saját bevételének egy része eddig a múzeumi belépőjegyekből származott. Nem tudjuk, hogy 2004 májusától, az Európai Unióba való belépéstől mindenki számára ingyenes lesz-e az ál­landó kiállítások látogatása, még az önkormányzati fenntartású múzeumok esetében is. Ez a program része a jelenlegi kormány által kidolgozott Európa­tervnek, mely a belépőjegyekből származó bevétel kiesésének kompenzációját is tervezi. A másik saját bevételi forrás a bérleti díj, ami a mú­zeumi bolt bérbeadásából származik, mert egyébként más bérbe adható helyisége nincs az intézménynek. Jól működik a bérleti viszony, ez stabil bevételt biz­tosít a múzeumnak a jövőben is. Ugyancsak stabil bevételt jelent a részben önkor­mányzati támogatásból, részben pályázati pénzből megvalósított kiadványok értékesítése. Reményeink szerint a múzeum a következő években is folytatja a tartalmas, szép és színvonalas kiállítási katalógusok, tanulmánykötetek megjelentetését, melyeket a múze­umi bolton kívül a helyi könyvesboltokban, a kastély­ban és alkalmi rendezvényeken (múzeumi majális, könyves ünnep stb.) tud árusítani. Nagy igény lenne 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom