Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

A tudományos munka területén növekedett a kiadványok száma: a város legfontosabb műemlékeit bemutató Gödöllői kalauzt négy nyelven (magyar, angol, német, francia) jelentette meg a múzeum (1995), a millennium évében pedig egy reprezentatív, színes képes, háromnyelvű fotóalbumot adott ki Gödöllő címmel. 2003-ban megkezdődtek a városmonográfia előkészítésének munkálatai. Helytörténeti tanulmányok megjelentetése céljából 1994-ben indult el a Gödöllői Múzeumi Füzetek-sorozat, amelynek eddig négy száma jelent meg: Farkas György: A Hamvay-kúriától a Helytörténeti Gyűjteményig 1662-1982 (1994), Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal (1996), Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (1997), G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (1999), Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépüő (2003). A múzeum reprintben kiadott a helytörténet szempontjából alapvető műnek számító könyveket: Ripka Ferenc: Gödöllő a királyi család otthona 1896 (2000) és Erzsébet királyné Gödöllőn 1901 (1997). Ripka könyveinek részletes leírásai, Erdélyi Mór fotói egyedülálló dokumentumok a kastély berendezéséről, a királyi család gödöllői életéről, és nagy segítséget jelentettek a kastély 1996-os rekonstrukciójánál. A kastélymúzeum megnyitása előtt a Városi Múzeum gyűjtötte a kastéllyal kapcsolatos emlékanyagot, a Magyar Nemzeti Múzeum után a gödöllői múzeum rendelkezett a legnagyobb mennyiségű tárgyi és dokumentumanyaggal. Az emlékanyag nagy részét átadta a kastélynak a múzeum kiállítás céljából: neobarokk karosszékek és támlásszékek a kastély eredeti berendezéséből, neobarokk üveges vitrin, 17 db FJ monogramos herendi porcelán, I. Grassalkovich Antal portréja, 1760 k., Halottas dicséret. Grassalkovich Antal elhunyta alkalmával elmondott beszéd nyomtatásban. Buda, 1772., Erzsébet királynéval kapcsolatos relikviák: „E" monogramos batiszt zsebkendő, Csíkszék gratuláló levele Erzsébet királynénak Mária Valéria születése alkalmából, 1868., érmek, Kossuthasztal, Markup Béla: Bőgő szarvas című bronz kisplasztika, Benczúr Gyula: Millenniumi hódolat című festményének másolata, 2 db szarvasagancsos trófea A múzeum udvara a kávézóval és a városi piaccal. Fotó: Kresz Albert a 19. század végéről. A Gödöllői Városi Múzeum tartós letétként adta át a műtárgyakat a Királyi Kastély Kht.-nak, azok továbbra is a város tulajdonában maradnak. Talán nem szerénytelenség azt gondolni, hogy a múzeum nagy érdeklődést kiváltó kiállításainak, a tudományos műhelyében született, igényes kiadványainak, a város kulturális életében való intenzív jelenlétének is köszönhető az, hogy az önkormányzat jelentős pénzösszeget fordított a múzeum műemlék épületének felújítására és a közgyűjtemény fejlesztésére. A megújult múzeum Egy múzeum életében száz évenként egyszer fordul elő, hogy új épületet kap, és kívánságai, igényei szerint rendezkedhet be. A Gödöllői Városi Múzeummal ez a szerencse esett meg 1998 és 2000 között. A felújítás során két és félszeresére növekedett a múzeum területe, és a muzeológusok régi vágya teljesült, amikor végre különvált a kiállítótér a múzeumi háttérmunka és adminisztráció színterétől (iroda, raktár, könyvtár, restaurátor műhely). A régi épületben csak kiállítások láthatók. A Hamvay-kúria padlásterében jól funkcionáló és tágas raktárral bővült a közgyűjtemény. A földszintre került az időszaki kiállítóterem és a ruhatár-fogadótér melletti kolostorboltozatos, 17. század végi freskóval díszített, hangulatos helyiségben múzeumi bolt nyílhatott, ami a múzeumi kiadványok értékesítésén túl a bérleti díjjal is jelentős bevételt biztosít a múzeumnak. A régi épülethez csatlakozik a városi piachoz tartozó vásárcsarnok modern épülete, és ennek tetőterébe kerültek a múzeumi irodák, könyvtár, kiadványtár. Mind építészetileg, mind funkcionálisan ésszerű volt a tervezés: össze is tartozik és ugyanakkor el is különül a múzeumi munka két tevékenységi köre: a közönségtér és a háttérmunka. Természetesen a múzeumi munkatársak bevonásával, véleményének meghallgatásával és méltánylásával történt a felújítási munka tervezése és kivitelezése. A műemlékes szakA múzeum épülete az 1998-1999-es felújítás után. Fotó: Kresz Albert 127