Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

A felújítás során előkerült barokk, keretes faldíszek. Restaurálta: Hoffer Andrea. Fotó: Kresz Albert emberek, az építészek és a muzeológusok harmonikus együttműködésének az eredménye a szépen felújított épület, mely több belföldi és nemzetközi elismerésben részesült. Most első ízben nyílt mód arra, hogy az épület helyiségei múzeum céljára legyenek átalakítva, természetesen a műemléki szempontok figyelembevételével. A bemutatásra szánt gyűjteményegységek határozták meg a kiállítási terek kialakítását. A lépcsőház két részre osztja az épületet. A kiállítási koncepció szerint jobb oldalt, a legértékesebb és legnagyobb kiállítási terekben a helytörténet és a gödöllői művésztelep, mint a helytörténet legszebb fejezete kapott helyet. Ezen a részen tehát a múzeum gyűjtőkörébe tartozó tárgyak kerültek kiállításra. A felújítás során előkerült barokk freskók restaurálásuk után nagyban növelték az épület értékét. Amilyen nagy örömöt jelentett a felfedezésük, olyan nagy gondot okozott az alkalmazkodás hozzájuk. Egy öt teremből álló kiállítási teremsor kellős közepén található a barokk sarokszoba a XVIII. században készült keretes tájképeivel. Ez nyilvánvalóan csak a helytörténeti kiállítás része lehet. Bárhonnan indul azonban a kiállítás, ez a szoba térben a végén, kronológiában viszont az elején helyezkedik el. Tehát teljesen felborította a kronologikus kiállítás koncepcióját. Ehhez az adottsághoz alkalmazkodva kellett megtervezni a kiállítást. A lépcsőház bal oldalán lévő terekbe került az az anyag, amely nem tartozik a múzeum gyűjtőkörébe, hanem ajándékként került az intézménybe: a Gödöllő növény-és állatvilágát, valamint vadászattörténetét diorámás formában bemutató Zsivajgó természet című kiállítás és a két magángyűjtő, Csupor Zoltán és Ignácz Ferenc anyagából készült reprezentatív válogatás. A Gödöllő, a nyitott város című állandó helytörténeti kiállításunk főként történeti jellegű, kisebb részben régészeti és néprajzi anyagot is tartalmaz. A múzeum a város egyik legrégebbi épületében található, tehát abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a kiállítás helyszíne és témája részben egybeesett. A kiállítás építésénél ragaszkodtunk ahhoz, hogy érvényesüljön a műemlék épület szépsége, nem engedtük vendégfallal elfedni, eltakarni a szép barokk ívű ablakokat, nem falaztattuk be az ajtóbélleteket, még ha nem ajtóként funkcionál is jelenleg, az épületet is 128 Paraszti szobabelső. Részlet a Gödöllő, a nyitott város című helytörténeti kiállításból. Fotó: Kresz Albert