Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

FÜGGELÉK A PEST MEGYEI TEMPLOMOK ADATTÁRÁHOZ Fülöp András: Összefoglaló jelentés a csévharaszti templomrom kutatásáról A műemléki védettség alatt álló csévharaszti templomrom (MJ 6947) területén 1997 augusztusában végeztünk szondázó régészeti kutatást. A feltárás feladata a műemléki helyreállításhoz szükséges adatok gyűjtése, elsősorban az alaprajzi kérdések tisztázása volt.

176 A templomrom Csévharaszttól délre, a falutól kb. 5 km-re fekszik, megközelíteni csak dülőutakon lehet. A falmaradványok ma a szántóföldek közepén egy ligetben találhatók, a romokat egy 20. századi temető veszi körbe, de jól azonosíthatók a középkori temetőárok nyomai is. Jelenleg csak az egykori templom nyugati fala áll, sarkain ferde állású támpillérekkel. A falkorona folyamatosan pusztul, egy 40 évvel ezelőtt készült archív fotó még sokkal magasabbnak mutatja. A két falsíkot jól faragott homokkövekből, a falmagot zúzalék kövekből és meszes habarcsból készítették. A falon nyugati bejárat nyoma nincs, csupán egy körablakot láthatunk, melynek bélletét középkori téglákból falazták ki. Jól megfigyelhetők ez egykori építési állványzat fészkei, valamint az északi és déli hajófal csonkjai. Az egykori padlásnak, tetősíknak semmilyen nyomát nem találjuk az oromzati falon. (41. kép) A mai Csévharaszt falu két, már a középkorban létező falu összevonásából keletkezett. A középkori Csév temploma a mai községtől északkeletre az ún. Templomdombon, Pótharaszté pedig Csévharaszttól délre feküdt. Templomunk ez utóbbival azonosítható, mint ez az I. katonai felmérés 1783-ban készült térképlapjáról egyértelműen kiderül.

177 Pótharasztot {Poudharasta, Potharazta stb.) először 1280-ban említik szomszédos falvakkal határosként.

178 1284-ben Рок nembeli Miklós fia Miklós vajdáé.

179 A településen keresztülvezető ún. Körösi útnak köszönhetően Pótharaszt fejlődésnek indult, 1350ben I. Lajos király hetivásárt,

180 1417-ben Zsigmond évi vásárt engedélyezett a falunak.

181 Mindezek alapján a települést Makkai László mezővárosnak tekinti, valószínűbb azonban, hogy Pótharaszt csupán egy a mezővárosi fejlődés útján elindult, ám igazi mezővárossá sohasem vált falvak közül. A 14. század végén a budafelhévízi konvent, 1404-től a Harazthyak a falu birtokosai. Rajtuk kívül a 15. század folyamán rész- és zálogbirtokosként szerepelnek a Mykebudaiak és a Gubacsiak, 1478-tól a Dávidháziak, majd 1484 után Nagylucsei Orbán is. A falu 1541 után rendszeresen megjelenik a török 176 A kutatást az OMvH-ÁMRK finanszírozta. 177 Pest megye 1.1958. 305-306., 217-218. kép. 178 Bártfai Szabó 1938. 99. reg., Bakács 1982.174. reg. 179 Bártfai Szabó 1938.110. reg., Bakács 1982.195. reg., Györffy 1998. 520. 180 Bakács 1982. 643. reg., Györffy 1998. 520. 181 ZsO I. 5266. reg. 176