Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

íves tölcsérablakkal áttört. A szentély főpárkánya ívsoros, az íveket alul vízszintes vonalak kötik össze, és a 19 ívmezőben 18 faragott, szakállas férfifej található. Efölött fűrészfogas párkány van. A hajó déli falát 3 félköríves tölcsérablak tagolja. Az egész épületen körbefut egy félhenger-taggal lezárt lábazat, mely a déli kaput is keretezi. A kapu félköríves timpanonjában bemélyített, hatkaréj os ív és bevésett, egyenlő szárú kereszt, a kapu két oldalán a szárkövek tetején kopott, faragott két férfifej látható. A három emeletes torony 2. és 3. emelete ikerablakokkal áttört. Az ablakosztó oszlopok fejezetein trapéz alakú vállkő nyugszik. Az 1. emelet magasságában 0,5 m átmérőjű tölcséres körablak nyílik. A lábazatokon levélmotívumok, az oszlopfejezeteken fordított kockafejezetek is megfigyelhetőek. A torony ablakai alatt sakktábla- és ívsoros díszítések láthatók. A templom körül körí-tőfal található, 5 kiugró támpillérrel. (65-66. kép) NAGYKÁTA - EGRESKÁTA a. Eg(e)res, később Egreskáta b. Szent Jakab с 1245*, 1433**, *** írod.: Ferenczy 1844. 62.: „Egres Kata egykor helység volt, ezt bizonyítja pusztatemploma is" Ennek nyomán említi Galgóczy 1877.187. és Chobot 1915. 257. Lukcsics II. 1938. 216. reg.: A pápa 1433-ban a váci egyházmegyei kátai Szent György és az egresi Szent Jakab templomot {Ecclesie s. Georgii de Katha et s. Jacobi de Egeres Vacziensis d. ) felkeresők számára búcsút engedélyezett. Káldy-Nagy 1985.161-162. 161. sz. falu. A 16. században lakott hely 1245*: Györffy 1998. 516. NAGYKÁTA - KENDERHALOM d. Árpád-kor Méret: A szentély és a hajó együttes belső h: 8,6 m, ebből a hajó h: 5,5 m, a szentélyé 1,7 m. A szentély sz: 2,7 m, a hajóé: 4-4,2 m. Tájolás: ÉK-DNy 72° írod.: Tari 1991. 395-398.: A templomalapozást először 1934-ben tárták fel, majd Dinnyés István kutatta a templomalapozást 1982-ben.

100 A kisméretű, egyenes szentélyzáródású templomnak téglalap alakú hajója volt a diadalív alatt beugró alapozással. A feltárás során megtalálták a szentélyben a szétdúlt oltáralapozást és a hajó nyugati végében (a szintén elbontott) oszlopalapozást. Az oszlop a hajó nyugati felében karzatot tarthatott. Az alapfalakat döngölt agyagból készítették. A templom körüli temetőből 48 sírt tártak fel. (67. kép) NAGYKÁTA - KŐHATÁR d. Árpád-kor Méret: teljes külső h: 8,85, sz: 5 m. Tájolás: K-Ny ! 1 A templom első feltárása 1934-ben történt, erről alaprajz maradt fenn, amelyre a Magyar Nemzeti Múzeum irattárában bukkantam. (MNM Érem és Régiségtár Irattára 171/1934.) A korábbi ásatás ismerete nélkül tárta fel újra a megegyező alaprajzot Dinnyés István 1982-ben. 95