Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
írod.: A MNM irattárában találtam rá a harmincas években végzett feltárás során dokumentált templom alaprajzára. 101 A rajz szerint a templomnak egyenes szentélyzáródása és téglalap alakú hajója volt, a fal vastagsága pedig kb. 1 m. A vázlat elrajzolt arányúnak tűnik, pontosítása csak régészeti feltárással lehetséges. (68. kép) 1945 előtt - az 1931-ben jelentést tevő Sziráki József- megásta a lelőhelyet és egy kb. 4-6 x 4-6 méteres templomot talált és egy T-alakú vaskeresztet, amely a felszedéskor szétesett. Gedai István végzett helyszínelést a területen 1954-ben, ekkor pontosította a templom helyét. (MNM 108. N. II.) Régészeti terepbejárási munkálatok során 1981-ben Tettamanti Sarolta a megyehatáron lévő 106,7 mp közelében keskeny falmaradványt és omladékrétegeket figyelt meg, azonosítva a korábbi lelőhelyet. (CKMA topográfiai kartonok, 1981.) NAGYKÁTA - R. K. TEMPLOM a. Kata (Csekekáta?) b. Szent György с 1220*, 1433**, *** írod.: Chobot 1915. 262.: „Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben, a szolnoki főesperességben előfordul (Plebanus) de Mágia Toca, amit Ortvay Nagykátára, vagy kevesebb valószínűséggel Mogyoródra magyaráz. 4> 4) Monum. Vaticana. I. 254. (Theinernél - Magra tota I. 580.) - Magyarország egyházi földleírása. 109. " Uo. 263.: „Egykori templomát a História Domus sablonos feljegyzése szerint a 'csehek építették' és romjai közt falfestmények nyomait is találták. Ezen templom túlélte a török hódoltságot, mert a PongrácZ"féle térképen látható torony nélkül, Csekekáta aláírással. Az 1697. évi Canonica Visitatio azt írta róla: 'Szent György tiszteletére volt szentelve és teteje nincs', de 1712. és 1716'. évi szerint már egészen jó karba helyezték, berendezték és fatoronnyal ékesítették. ' Mivel ezen ősi egyház nép szaporodtával kicsinynek bizonyult, 1745-ben megépítették a mostani templomot,... Plébániája a XIV. században fennállott. 2 * A török hódoltság alatt sem pusztult el, mert a váczi püspöki könyvtárban levő 1476. évi Bibliában, mint tulajdonos van beírva: Stephanus Losonczy Plebanus Nkatensis seu Nagy-Katy Ao. 1607. 1) Liber II. Visit. Can. 12. 344. Liber III. ПО. -2) Monum. Vatic. I. 254. - Ortvay с mű 109. Lásd följebb. " Fraknói 1899. 5. és Lukcsics II. 1938. 92., 216. és 250. reg.: 1433: „Ecclesie s. Georgii de Katha et s. Jacobi de Egeres Vacziensis d. " Pest megye I. 1958. 514-515.: Jelenleg a templom öthajós, homlokzat előtt toronnyal, azonban a szerzők szerint a torony falai gótikusak. A torony sarkain hármas osztású támpillérekkel. A szentély a nyolcszög három oldalával záródik, két oldalfalán egy-egy csúcsíves ablakkal. Csúcsíves ablakokról írnak a hajó déli falában is, melyekről nem lehet biztonsággal eldönteni, hogy mikor épültek. Káldy-Nagy 1985.177-178. 118. sz. falu. A török időkben végig lakott hely volt. 1546ban és 1559-ben papját összeírták. 101 MNM Érem és Régiségtár Irattára 26/1931, 171/1934., MNM A 63. N. II. 96
