Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
MRT 9. kötet 1993. 94.: A lelőhelyet Sikátorral azonosították, azonban a falut eredetileg Harkánynak nevezték. Harkány területén pedig két falu alakult ki: Mezőszentmárton, mely a mai Budapest XV. kerületének K-i felén kereshető és Sikátor. „A lelőhely DK-i részén templom falmaradványai láthatók.... A rom a XVIII. századtól szerepel a térképeken. 1876-ban Arányi Lajos felmérte és elkészítette alaprajzát, valamint távlati képét az ÉK-i oldalról. " A szentély a nyolcszög három oldalával záródik és a szentély felé enyhén szűkül az alapozás szélessége. A bejárat a déli oldalon lehetett. A szerzők szerint a hajó és a szentély egyszerre épülhetett a 13-14. század fordulóján. Az Arányi idejében teljes falmagasságbaji álló templomfalat a II. világháborúban szétlőtték, és a maradványokat az 1970-es években nagyrészt elbontották. így ma már a kőtemplomnak csak a hajó és részben a szentély 50-100 cm magas falai láthatók. (49-50. kép) Györffy 1998. 521.: „Sz. Márton egyháza (Káposztás-)Megy er K-i szomszédja (1298). " G ALGAGYÖRK - TÓTGYÖRK - 1. LH. a. Györk с 1361*?, 1570*, 1702** írod.: Chobot 1915.128.: „Megkevesbedett lakosainak helyét lutheránus tótok foglalták el, Pongrácz szerint, rongált állapotban lévő Aranyszájú Szent János tiszteletére ajánlott katholikus templomát is elfoglalták ... 3 Liber II. Visit. Can. 64-65. " Pest megye 1.1958. 372.: Valószínűnek tartják, hogy annak a középkori templomnak a helyén épült fel, melyet Arányi Lajos a gót stílű és a 18. században elcopfosított stílusú templomok közt sorol fel. 1710-ben az alábbiakat írják: „Van elpusztult kath. temploma és ehhez ragasztott odu, melyben lutheránus prédikátor papol.... Ezzel szemben a canonica visitatio 1702-ben még ép templomot ír le. " Horváth 1980. 42. reg.: 1361-ben családnévben fordul elő először. Mivel szécsényi birtok megosztásáról és szécsényi nemesek birtoklásáról is szó van, elképzelhető, hogy ez a Heves megyei Vámosgyörkre vonatkozik. Varga 1997. 153.: Az 1570. évi püspöki urbárium, mint Püspök Hatvannal határos prédiumot említi. (OL Urbaria Episcopatus Vaciensis 62-33. 77.) GALGAGYÖRK - 2. LH. a. Almás с 1313*?, 1376* írod.: Galgóczy 1877. 124.: Tótgyörk címszónál írja a következőket: „A határ alsó részén feküdt hajdan Tót-Almás' község, mely a török világ alatt elpusztult, templomromjainak nyoma közel a Galga folyóhoz most is észlelhető". Genthon 1951. 360.: „Templomrom csekély maradványa a téglalap-alapú hajónak és félkörös szentélynek, melyhez északi oldalon sekrestye csatlakozott. Románstílű, XII. század. " Bár Genthon Tóalmásnál írja le, ez nem azonos a Tóalmás-R. k. templommal, ez a Pest megye I. 1958. 215. szerint a Galgagyörk-almási templomrom lehet. Gereczénél: „Tótgyörk. Tótalmási pusztán álló templomrom. Arányi jel. M. Biz. 1876. 33. Alaprajzvázlattal. " Miklós 1982. 43.: A lelőhelyet a helybeliek még ma is Templomdombnak nevezik, kiszántott köveket, habarcsot, embercsontokat találtak itt. „A Pesty F.-féle Helynévgyűj67
