Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

d. 13.század Méret: *Arpád-kori templom teljes h: 12,3 m, sz: 7,69 m, szentély belső h: 4,6 m, sz: 4,8 m. Tájolás: n. a. írod.: Chobot 1915. 229.: „A 'Kőrakás-dűlőben' találtak még épületromokat és közöttük embercsontokat.

4> Azon időben volt egy kis, kerekalakú templomocskája, mely a Pongrácz-féle 1673. évi térképen látható. A vasúti munkástelep építkezése alkalmával jelentékeny épületromokra akadtak, melyek közt az egykori templom romjait is vélik felismerhetni. 4) Csongrádi. Krónikák Rpalotáról. 34. " Györffy 1973. 311.: Nyír-Palota „Káposztásmegyertől keletre feküdt az 1281-ben említett Nyír, későbbi nevén Palota (Rákospalota), mely nevét onnan kaphatta, hogy a XIII. század második felében palota, amolyan megerősített udvarház állott rajta." Györffy egy helységnek gondolja, két különböző időben adott névvel. Valamint Györffy 1998. 533-534. Kubinyi-Melis 1974. 50.: A Nyír-Palota falu helyét Rákospalota Kossuth Lajos utcai lelőhellyel szokták azonosítani, azonban a rákospalotai lelőhelyek száma alapján az Árpád-korban elképzelhető önálló Nyír és önálló Palota falu is. Nyírrel talán a Kajár utcai lelőhely azonosítható, míg Palota vagy a Kossuth Lajos utca vagy a Sín utca környékén keresendő. A két, egymás szomszédságában lévő települést (egy feltehetően kisebb és egy jóval jelentősebb) a 14. század derekán azonosnak vélhették. Hasonló módon történhetett Ánvasnyire és Szentlőrinc falvak azonosítása is a Kispest Hungária úti középkori templom környékén. Melis 1983. 22.: „A területen álló római katolikus templom közvetlen környékén próbaásatást végeztünk 1972-ben. A szentély E-i oldalán nyitott kutatóárokban a szabálytalan alakú, nagyméretű kövekből épített Árpád-kori szentélyfalnak az a részlete került elő, amelyben a köríves záródás kezdődik. A templom alaprajzi felméréséből kiderült, hogy az É-i oldalon a 80 cm-es falvastagság milyen összefüggő szakaszban maradt meg. A szentélyfal alapozása és a jelenlegi falvastagságok alapján rekonstruálni lehet a templom alaprajzát, a nyújtott félköríves záródású templomok csoportjába tartozik.... A templom ÉK-i oldalán kapu volt, ...A XIII. szazadban a templom és a kerítőfal megrongálódtak,... a későközépkorban a templomot újjáépítették és átalakították. " a templom környékén a 18. századig működő temetőt nyitottak. A templom körül emelt és ásatással megkutatott kerítőfalhoz közel helyezkedett el a templom. Uo. 67, 69.: A szerző azonban két különálló helységnek tartja, két különböző templomfeltárást is köt ehhez.

45 Melis Katalin az alábbi kiegészítést fűzi ehhez (208. Íj.): „Nyír

: XIV. századi oklevelek alapján Palotával azonosítják, mert Hártyán, másképp Sikátor birtok határainak leírásában így fordul elő: „Palota, másként Nyír". (28. kép) BUDAPEST XV. KER. - RÁKOSPALOTA, RÉGI FÓTI ÚT MELLETT d. Árpád-kor Melis Katalin a Budapest XV. ker. Kajár u.-i lelőhelyet véli azonosnak Nyírrel - melyet 1281ben említettek meg először oklevélben, azonban sem Nyíren, sem a Kajár u. lelőhelyen nincs adat templomra. 36