Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

írod.: Melis 1983. 23.: „1961-ben a Fóti út 5-6. km köve közötti homokbányában több sírt feldúltak. Ettől a helytől ÉNy-ra, a Csömöri patak partján,

46 a homokos felszínen kőtörmeléket, XIII. századi cserepeket és terrazzo padló töredékeit találták... A kutatóárokban egy templom alapfalának maradványait tárták fel, pontosan kirajzolódott egy falsarok. A domb felszíne erősen lekopott, ezért a kiszedett falak irányát, a templom alaprajzát nem lehetett megállapítani. " A leletmentés során 8 sírt tártak fel. Az előkerült leletek mind Árpád-koriak voltak. Uo. 41.: „a Szilas-patak E-i oldalán, a régi Fóti út melletti falmaradványokat és sírokat, ahol egy kisebb leletmentésre is sor kerülhetett. (46. lelőhely) 8 melléklet nélküli, keletéit csontváz közelében előkerültek a csaknem teljes mértékben elpusztult templom részletei is. A pusztulás olyan mértékű volt, hogy sem a templom, sem a kerítőfal alaprajzát nem rekonstruálhatták. " valamint 67. old.

47 BUDAPEST XVI. KER. - KULTÚRHÁZ U., EVANGÉLIKUS TEMPLOM a. Cinkota с 1259*, 1546** d. 12. század Méret: *korai templom teljes külső h: 11,8 m, sz: 7,4 m. Toronnyal együtt teljes h: 18,4 m. Tájolás: n. a. írod.: Chobot 1915. 214-215.: „Régi templomát az 1721-ki Can. Visitatio szerint az ágostai vallásúak foglalták el, melynek alsó része és tornya a XV. század gót stílusában van megépítve. 1) Forster. Magyarország műemlékei. II. 620. " 1747-ben másik templomot építettek. Káldy-Nagy 1971. 295. sz. falu. 1546-ban Balázs papot említették meg. Ugyanez Káldy-Nagy 1985.166-168. 109. sz. falu. Melis 1983. 21.: „A XII. század végén a rotundát elbontották, illetve falaiból alakították ki az új, nagyobb templom nyújtott félköríves szentélyét. Az elbontott falrészhez építették a diadalívet, a pótlás alapozását lapos kövekből készítették. A XII századi szentély belső falsíkját a feltárt területen nem határozhattuk meg, a belső falsík azonos lehetett a rotundáéval. A hajó kutatása során az E-i és a D-i oldalon a szentélyfal toldásához hasonló alapozást találtunk, a hajó DNy-i sarkát azonban hatalmas kőtömbökre alapozták. A 70 cm széles, felmenő falat kváderral borították, amelyek nagy, összefüggő felületekben megmaradtak, különösen a D-i oldalon. A kváderfal az E-i oldalon 440 cm, a déli oldalon 400 cm magasságban maradt meg." A déli falon román stílusú ablaknyílást, valamint szintén a déli oldalon 165 cm magas kegyúri fülkét bontottak ki. A tatárjárás alatt megrongálódott, de még a 13. században kijavították, majd röviddel ezután díszesebb, nagyobb templom építésébe kezdtek. „ Viszonylag jó állapotban megmaradt és ma is látható a középkori templom tornya és hajója a befalazott román ablakokkal és gótikus ajtókkal. " Valamint 67, 69. (29. kép) A helyszín beazonosítása némi nehézségbe ütközik. A Régi Fóti út a Szilas-patakot keresztezi, a Csömöri-patakot nem. Kérdés, hogy az út vagy a patak neve lett helyesen megadva. Esetleg két lelőhelye is lehet. A Szilas patak messze van az 1961-es lelőhelytől, a Régi Fóti út mellett talán két lelőhely keveredik össze a leírásokban? 37