Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

A 13. században az előző századhoz képest kiugróan magasra nőtt az oklevelek száma, több mint 100 %-os gyarapodásról beszélhetünk. Ez a növekedés megfigyelhető a 14. században is. A templomok számbeli megoszlása a következő:

310 Templomok előfordulása oklevelekben db 100 Esetenként az egyházat csak földrajzi helymeghatározás miatt említik az oklevélben, pl. Budapest-Felhévízen, a Szentháromság-egyház temetőjének fala melletti mészárszék jogát adományozzák el, vagy Inárcson, a Szent-György templom szomszédságában levő épület nélküli telket zálogosítják el, vagy Hévizgyörkön a templommal szembeni birtokról van szó. A középkori birtokok határának bejárásakor gyakori jelenség, hogy még működő vagy elpusztult templomot vettek fel határpontként a jegyzőkönyvbe, pl. Cegléd, Csobánka, Dömsöd, Hernád, lnárcs, Kiskunlacháza, Monor, Pécel, Szigetszentmiklós, Tápióbicske, Üllő, Vácegres stb. határjárásában. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a falu beltelkeit osztják meg a különböző birtokosok között, egyúttal említik a templomot. Pl. Alagon 1493-ban megosztják a rokonok a falu beltelkeit, amikor megválnak a templomsoron lévő 8 jobbágytelektől, vagy Ecserben a templom előtti telket osztják meg. Bár országosan számos esetben előfordult,

311 megyénkben ritka jelenség az' a birtokmegosztási mód, amely az 1275. évi tápióbicskei határjáró oklevélben maradt ' ' Árpád-kor: a teljes anyagnak összesen 17,00 %-a =11. századi: 1,62 %, 12. századi: 1,62 %, 13. századi: 13,76 %. Késő középkor-Újkor: összesen 83,00 % = 14. századi: 37,25 %, 15. századi: 23,07 %, 16. századi: 11,34 %, 17. századi: 5,27 %, 18. századi: 6,07 %. "3 1 1 Pl. Veken, Lajméron, Nyéken (Borsod m.), Beesőn stb. fordult elő a 14. században hasonló eset. Maksay 1971.123. 205