Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

fenn. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomot, véleményem szerint hosszában felezték meg a két tulajdonos között.

312 Számos olyan késő középkori 15-18. századi oklevél származik Pest megyéből, amelyekben szereplő templomok bizonyíthatóan korábbiak, mint az első írott előfordulásuk, többségében Árpád-kori eredetűek (pl. Bp.-XVI. ker.-Evangélikus templom, Dunakeszi-Alagi major, Hévizgyörk, Isaszeg, Nógrádverőce-Magyarkút stb.). Az ország más megyéiben végzett vizsgálatokkal csak részben lehet összevetni anyaggyűjtésem eredményeit. Az összehasonlításnak ellentmond, hogy nem középkori egyházi igazgatás területéhez igazodóan gyűjtöttem a templomadatokat, hanem a mai megyehatáron belül.

313 Néhány kiragadott példát ennek ellenére, csupán tájékoztatásul röviden szeretnék bemutatni. Bács-Kiskun megyében 185 templomra sikerült Biczó Piroskának adatot gyűjteni. A néhány évtizeddel korábban készült műemléki jegyzékhez képest ez több, mint tízszeres adatnövekedést eredményezett.

314 Guzsik Tamás Veszprém megyében 414 templomot gyűjtött össze és elemzett.

315 A Nyugat-Dunántúlon (a mai Győr-Sopron, Vas és Zala megye területén), - a földrajzi adottságokból eredően kevésbé pusztultak el az egyházi épületek -, 407 templomos adatot talált Valter Ilona (az adatgyűjtés felső határát 1333-34-nél megvonva).

316 A pápai tizedjegyzékek plébániái Az oklevelek egy sajátos csoportját jelentik a pápai tizedjegyzékek. Az egyházi zsinatok felhatalmazták a pápákat, hogy a keresztes hadjáratok céljaira a kereszténységet megadóztassák. Ennek alapjául az egyházi tizedjövedelem szolgált. Ez időben az egyházi tized 3/4 része a püspököt illette, 1/4 részén pedig változó arányban osztozott a káptalan és a helyi papság. Amikor a pápai adózás rendszeressé vált, a pápai tizedszedők számadásokat készítettek.

317 Az első pápai tizedszedők 1275-ben érkeztek Magyarországra. A pápa 1317-1320 között az üresedésben lévő egyházi stallumok jövedelmét szedette. Majd 1331-ben rendelte el minden főpap, kanonok, apát és plébános jövedelme tizedének szedését hat éven keresztül. 1332-37-ben a püspökök ténylegesen számon tartott jövedelmük tizedével adóztak, a plébánosok ellenben jövedelemnek a papi tizedet tekintették és ennek megfelelően a tized tizedével adóztak. Ez időben az egyházi tized 3/4 része a püspököt illette, a maradék 1/4 részen pedig osztozott a káptalan és a helyi papság. Újabb alapítású városi, illetve kiváltságos plébániák a püspökkel való megállapodás alapján részesedtek a tizedből. 1338-1342 közt már csak pótlásszerü újabb adóutóbb közölve: Tari 1991. 390-391. Torma István lektori véleményében a templom megosztásával kapcsolatban kételyének adott hangot. Ili Példaértékű Szabó János Győző feldolgozása a patai főesperesség egyházairól és történetéről, azonban hasonló munkát a csekély okleveles adatolhatóság miatt megyénkben nem lehet elvégezni. Szabó 1984. 314 Biczó 1986. 71- 80. 315 Guzsik 1979. Valamint korábban szintén Veszprém megyére: Koppány 1967. 117-150. Koppány 1972. 213-242. 316 Valter 1985. 317 Szarka 1940. 5., Györffy 1987/b. 7. 206