Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

szervezését. Abban egyetértenek a kutatók, hogy a váci egyházmegye alapítása 1030 körül történhetett és a püspökség központja Vácott volt.

253 A váci püspökséget megalapításakor Szűz Mária oltalmába ajánlották. Az egyházszervezés kezdetén a vármegyei határok egybeestek az egyházmegyei határokkal, rendszerint több vármegye tartozott egy püspökségbe és a megyék külső határa volt azonos a püspökség határával. Ez azonban a váci egyházmegye és Pest megye vonatkozásában igen bonyolultan alakult. A későbbi Pest és Pilis megye elődjeként elfogadott Visegrád vármegyének fontos szerepe volt a váci püspökség kialakulásában. Visegrád vármegye eredetileg a korai alapítású veszprémi püspökségbe tartozott, ami az 1009. évi, a püspökség kiterjedését meghatározó oklevélből világosan kiderül. A Duna mindkét partjára kiterjedő Visegrád vármegye területe, Zsoldos Attila szerint, felölelte a veszprémi püspökség északi területének egészét. Nehezen megállapítható ugyanakkor ennek all. századi vármegyének a pontos határa. Visegrád megye keleti határa tűnik a legegyértelműbbnek, ahol szomszédos volt (Heves)Újvár megyével.

254 (135. kép) Bár István király az első püspökségek megalapításakor a kétparti Visegrádot és a szintén kétparti Fehérvár megyéjét a veszprémi egyházmegyének adta, de amikor megismerjük az egyházmegyei határokat, a veszprémi püspökség már csupán a Dunáig terjedt. Györjfy György szerint ez csak úgy volt lehetséges, hogy amikor István király létrehozta a veszprémi püspökséget, a váci püspökség még nem létezett. Később alapították meg a váci egyházmegyét a Duna-Tisza közének felső részéből, s területét négy szomszédos további egyházmegyéből, az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai és az egri püspökségből hasították ki. Ennek oka az lehetett, hogy a váci püspökség alapításakor már az ország teljes területe fel volt osztva a többi egyházmegye között. Ugyanakkor a váci püspökség - a többi egyházmegyéhez képest - későbbi alapítását bizonyítja az a tény, hogy nem egész megyékből, hanem megyerészekből szervezték meg.

255 A váci egyházmegyéhez került tehát megalapításakor a veszprémi püspökségtől Visegrád megye és Fejér megye Dunán-inneni része, - utóbb pesti és szigetfői esperesség -, az esztergomi egyházmegyétől Nógrád megye alsó része, - a későbbi nógrádi (váci) esperesség, a kalocsai egyházmegyétől Csongrád megye Szegeden felül eső része, - a csongrádi esperesség -, és az egri püspökségtől Szolnok megye Tisza-parti része, - a szolnoki Mezey 1970. 13. Györffy 1973. 263-264., Kristó 1988. 434. A váci egyházmegye Péter király kori alapítását Kristó Gyula Szolnok megye kialakulási körülményeivel magyarázza. Kristó 1988. 428. Utóbb Zsoldos 1998. 4. Szent István-kori alapítást tart a legvalószínűbbnek. 253 " Ugyanakkor Vác a középkorban végig Nógrád megyéhez tartozott. 254 Zsoldos 1998. 4-5. 255 Györffy 1973. 263-264. Györffy Györggyel nagyjából hasonlóan képzeli el újabban Kubinyi András: Váci püspökség. In: KMTL 1994. 705. és Zsoldos 1998. 4-5. is. Másképp rekonstruálja ezt a folyamatot Kristó Gyula, véleménye szerint nem megosztott megyékről van szó, hanem ezek a vármegyék jelentős területi változásokon mentek át. Kristó 1988. 430-440. Újabban részletesen elemezte ennek a kérdésnek számos vonatkozását, Zsoldos 1998. 3-17. Kristó Gyulától eltérő eredményei számomra elfogadhatóbbnak tűnnek. 195