Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

esperesség. A váci püspökség fennhatósága alá került tehát a Dunától keletre eső terület egészen a Zagyváig. A váci egyházmegye főesperességei a 12-14. században Az alább bemutatásra kerülő esperességek határvonala az egyházmegyén belül nehezen körvonalazható az Árpád-korban. Bár a 12-13. században feltűnnek az írott forrásokban, de a kiterjedésüket, még az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékek segítségével sem lehet pontosan megállapítani. A mainál kisebb középkori Pest megye teljes egészében a váci egyházmegyén belül helyezkedett el. (136-137. kép) Területén két föesperességröl, a pestiről és a szigetfőiről biztosan tudunk. A váci püspökség pesti főesperessége 1226 óta ismert

257 és a középkori Pest megye jelentős területeire terjedhetett ki. Az erősen hiányos 1332. évi pápai tizedjegyzék a pesti föesperességben csupán négy plébániát említ meg, azt is olyan elírt alakban, hogy kettő csak kétesen fejthető meg (Nilar= Oszlár?, Fur- Furnos, Farnos?), kettő azonban biztosan, Cegléd (Seglar) és Kishatvan (Minori Oton).

25S A váci egyházmegye tizedjegyzéki adatai sajnos igen csonkán, szinte értékelhetetlenül maradtak meg. A hat éven át szedett adóból csupán egy év anyaga áll a rendelkezésünkre. Az egyházmegyék és főesperességek hiánya az adószedő elhalálozásával vagy elszámolásának elmulasztásával magyarázható.

259 A Csepel-szigettel szomszédos Duna parti részen az 1279 óta ismert szigetfői főesperesség terült el.

260 Ezen belül legészakabbra a Pest megyei Rady (Dunaharasztinál), dél felé haladva Perét (Kiskunlacházánál), és Dömsöd helyezkedett el. Nagy része utóbb Fejér megyéhez került. A szigetfői főesperesség déli területei kívül estek a Pest megyei határon. Kristó Gyula szerint a korábban Pest megyéhez tartozó területre Fejér megye a 13. században terjesztette ki befolyását

261 és a szigetfői főesperesség is ez idő tájt jöhetett létre, amely Fejér megye Duna bal parti részének egyházkormányzati szerveként kelhetett életre. Ha a kései alakulás bizonyítható, akkor csakis a pesti főesperességből válhatott ki.

262 A középkori Pest megyén kívül, de a váci egyházmegye részeként alakult ki Szolnok megyében a szolnoki főesperesség, mely 1279 óta ismert. A szolnoki ispánt 1134-ben Györffy 1973. 263-264. Kristó Gyula a veszprémi főesperesség elemzésekor állapítja meg, hogy egy-egy főesperességnek a pápai tizedjegyzék alapján megrajzolt területe később már soha nem fedte pontosan a megye területét. Kristó 1988. 241-242. 257 Kristó 1988. 433. Györffy „Seglar"

Л Cegléddel azonosítja, bár a szakirodalomban ez nem egyértelműen elfogadott. Györffy 1998. 507. Engel Pál pedig bebizonyította, hogy „Minori Oton" Kishatvannal azonos. Engel é. n. 4. old. A pápai tizedjegyzékben említett mai Pest megye területén fekvő plébániát táblázatban az okleveles adatoknál mutatom be. 259 Györffy 1984.141-142. A váci püspökség szigetfői esperességének plébániát Györffy György Fejér megyénél mutatja be, kivéve a Pest megyei Rádot. Györffy 1987. 342,344. 2 ' Nem ért egyet a folyamat ezen értelmezésével Zsoldos 1998. 5-7. 262 Kristó 1988. 433-434. 196