Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

AZ EGYHÁZSZERVEZÉS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON A magyar egyházszervezet kezdeteikor, a 10. században, először mozgékony térítő püspökségekkel számolhatunk. Nemcsak szerzetesek, hanem világi papok is lehettek a térítők között.

203 I. (Szent) István király 1001. évi megkoronázása egyben elkötelezettséget is jelentett a latin egyházszervezet mellett. A nyugati típusú egyházszervezet kiépítése során István király Esztergomba helyezte az érsekséget, és az országot 10 püspökségre, ill. egyházmegyére osztotta fel. Majd az esztergomi mellett a kalocsai püspökséget is érseki rangra emelte. A püspökségek jövedelmének nagy részét a tized biztosította, amelynek teljes bevételére a püspök tarthatott igényt. A főpapi jogokat gyakorló király szerepe végig követhető a püspökségek alapításától a falusi plébániák megteremtéséig. István király a püspöki székhelyeken székesegyházakat, más helyeken apátságokat és monostorokat alapított. Az elsőként létrehozott pannonhalmi bencés apátság alapításának fő célja az volt, hogy térítő papokat és szerzeteseket neveljen. A szerzetesrendek közül elsőként a bencések (Pannonhalma, 996, majd Bakonybél, Zalavár stb.) telepedtek be az országba, s a görög szerzetesközösségek is több rendházat {Veszprémvölgy, Szávaszentdemeter, Csanád, Visegrád stb.) tartottak fenn all. század első felében, hiszen István király a bizánci rítusú monostorok és plébániák alapítását szintén támogatta. Kezdetben még nem lévén magyar papság, a külföldi szerzetesek tevékeny részt vállaltak a világi papság pasztorációs feladataiból.

204 A püspökségek és a területük alá tartozó vármegyék határai kezdetben még pontosan fedték egymást. (135. kép) Az egyházi és világi vezetés és igazgatás párhuzamosságát, kezdeti területi megfelelését már többen kimutatták, ez a történeti szakirodalomban elfogadott tény.

205 Az egyházi székhelyek a vármegyerendszer kialakulásával az ispáni központok közelében jöttek létre. A vármegye első embere, az ispán, az egyházmegye élén álló főpappal szorosan együttműködött.

206 Ahol ispáni vár létesült, ott már all. század elején valószínűleg keresztelőegyház is felépült. Az ispáni központban alapított templomok plébániajoggal, elsősorban a keresztelés és a temetés jogával rendelkeztek. Nincsenek adataink arra vonatkozólag, hogy kezdetben tartozott-e hozzájuk plébániakörzet vagy tevékenységük csupán a vármegyei népességre terjedt ki.

207 A korai időszakban az egyházi társadalom még kevésbé hierarchikus, a világi papság és a szerzetesség elkülönülése még nem számottevő. Folyamatában a templomok számának fokozatos növekedése vezetett el ahhoz, hogy az ispáni vár templomának papja kiemelkedett a környék többi (később épített) templomának papja közül, s egyben fennhatóságot is kezdett gyakorolni fölöttük. A főesperesség csíráját láthatjuk ebben a folyamatban, amely jogkör all. század végén már írott forrásokban is megjelenik. Mi Györffy 1977.177. 204 Koszta László: Egyházi társadalom. In: KMTL 1994.182. 205 Györffy 1977.186., Kristó 1988. 208-235., Zsoldos 1998. 4. Ritkább esetben előfordult azonban, hogy a püspökségek megalapítása után szervezték csak meg a vármegyét, mint pl. Baranya és Veszprém megye esetében. Koszta 1988.189. 206 Mályusz 1971.19. 207 Körmendy 1986.123. 186