Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

ÖSSZEFOGLALÁS Az ország északi felében elhelyezkedő Pest megye a fővárost öleli körbe. A megye úthálózata zömmel a középkorban (némelyik még korábban) alakult ki, elsősorban Buda felé irányulva. A mai Pest megye területe három nagy táj - a Dunántúl, az Alföld és az Északi Középhegység között oszlik meg. A megyét hosszában kettészeli a Duna folyó, amely két nagyobb kiterjedésű szigetet, a Szentendrei- és a jóval nagyobb Csepelszigetet kerüli körbe.

200 (122. kép) Az összegyűjtött egyházi épületek zömmel a 11-16. század közti időszakból származnak. Összesen 373 templomra találtam adatokat. A bizonytalanabb 13 adat nélkül maradó 360 egyházból meglehetősen nagy mennyiségre, 246 templomos helyre (68,33 %) vonatkozik írott forrás. A fennmaradó 114 egyház bár nem szerepel írott dokumentumban, több, mint a felénél (76 helységnél, 21,11 %) a templomhoz tartozó falu említése előfordul középkori oklevelekben. A maradék 40 lelőhelynél (11,11 %) sem a faluról, sem a templomról nincs semmiféle írott adatunk, így csak a régészeti (feltárási vagy terepbejárási), ritkábban műemléki adatok

201 bizonyultak az egyetlen forrásnak. A 360 templomos adatban szerepelnek azok a lelőhelyek is, amelyeknek csupán a neve utal egykori templomára, védőszentjére vagy titulusára (pl. Boldogasszonyhalom, Rákosszentmihály, Szentandrás, Szenttamáskáta, Szentkirály stb.) vagy az -egyháza utótagú helynevek, melyek közül néhány még utal a templom építési anyagára, illetve a templom omladékára (Köegyház, Téglaegyház, Kőhalom, Tégláshalom stb.), formájára (Kerekegyház) is. Mivel a helynévi adatok, azaz a patrocíniumból képzett helységnevek kialakulása főleg a 11-15. század közti időszakra jellemző, így a patrónusok körét velük kibővítettem. Az ilyen típusú helynevek keletkezése a 16. század elejére lezárult.

202 Bár figyelemmel kell lennünk ebben az esetben is arra, hogy egy-egy későbbről adatolható helységnevet korábbi időpontra kell keltezni. Alaprajzot vagy műrészletet is eredményező régészeti feltárás, falkutatás vagy műemléki felmérés a 360 egyházon belül csupán 104 esetben (28,88 %) történt. A régészeti kutatás alkalmával néhány feltáráson sajnos már csak a pusztulás bekövetkeztét lehetett rögzíteni. Az egykori templom körül elhelyezkedő sírok jellegéből azonban bizonyítható a hely templomos volta, így ezek szintén szerepelnek gyűjtésemben. A mellékelt térképet Magyarország földrajzinév-tára II. Pest megye és Budapest. Budapest, 1979. alapján készítettem. A templomos helyeket a volt járások alapján készített térképeken mutatom be. Karikával jelöltem a mai településeket, háromszöggel a templomos helyeket, illetve a kettőt egymásba rajzolva, ha a mai helységben is volt középkori templom. 201 pl. Verség templománál. 20? A téma újabb összefoglalását és irodalmát 1. Mező 1996. 24-27., 41-44. A számos patrocíniumi helynévadásból egy típus különösen érdekes. Schwartz Elemér fogalmazta meg, hogy az önmagában álló védőszentnév gyakran akkor válik helységnévvé, ha a templom egy falucsoport számára azoktól elkülönülten épül fel, s később a templom köré is település szerveződik. Mező 1996. 42. 185