Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
írod.: Bártfai Szabó 1938. 1177. reg.: 1493 körül a Szent György kápolna már romokban van és elhagyatott. II. Ulászló Imre papot nevezi ki a visegrádi Szent György templom rektorává az esztergomi érsekség beleegyezésével. Bakács 1982. 1448. reg. és Buzás-Laszlovszky-Papp-Szekér-Szőke 1994. 281-300.: „Az obszerváns ferenceseket Zsigmond király telepítette le Visegrádra. V. Márton pápa 1425. június 27-én keltezett, a kolostor alapítást jóváhagyó okleveléből megtudjuk, hogy a ferencesek a városban lévő Szent György kápolnát kapták meg, amely Zsigmond előtt a magyar királyok személyes használatára szolgált - az Anjou-kori városi palota kápolnája volt", de már használaton kívül állt és romokban hevert. Búzás 1991. 63-83.: Schulek János az ásatások megindítója, aki 1934-től több ízben végzett régészeti ásatásokat a királyi palota és a palotakápolna területén. 167 Feltárta a szentélyt, a szentély lépcsőt, a hajó téglapadlóját, a kápolnateraszra vezető lépcsőt, a főoltár alapját. A kápolna területén folytatott még régészeti kutatást: Lux Kálmán, Kalmár János, Várnai Dezső, Héjj Miklós, Szőke Mátyás és Búzás Gergely. Uo. 66.: „A kápolna és a kápolnaterasz területén két alapvető építési szakaszt lehetett elkülöníteni: az első a kápolna építése, a második pedig egy jelentős átépítés.... A kápolna felépítése a királyi palota nagy kiépítésének a részét képezte." Egy új épületegyüttest hoztak létre, s „a négyzetes alaprajzú palotának a középtengelyében, az utcai homlokzat közepén épült kaputoronnyal szemben, helyezték el a kápolnát. " Uo. 73.: „Az első periódus keltezésének post quemjét a hajó első padlónívójában talált,... hamis I. Lajos szerecsenfej es dénár adja meg 1372-ben. De, mivel hamis példányról van szó, a 70-es évek közepe előtt aligha számolhatunk a földbe kerülésével. A terminus ante quem-et 1405-08 körűire kell helyeznünk, mivel a királyi udvar és a központi intézmények ekkor végleg Budára költöztek. " Uo. 76.: „A kápolna pontos datálására kevésbé alkalmasak építészeti részletformái, mivel ezek a XIV. század második harmadától a XV. század első évtizedéig bármilyen időpontra keltezhetőek lennének. Egy olyan részletet mégis érdemes kiemelni, amely a régészeti adatokkal egybehangzóan szintén a XIV. század utolsó negyedére, 1400 körűire vall: a hajó — falpillérek fennmaradt kétlépcsős lábazatának profilozása igen hasonló a pozsonyi Szt. Márton templom Ny-i részének ugyancsak kétlépcsős külső lábazatához, ezt pedig egy 140 l-es felirat keltezi. " A nyolcszög három oldalával záródó szentélyhez téglalap alakú hajó csatlakozik. A hajónál magasabb szentélybe lépcső vezetett fel. A főoltár a szentély közepén, a két mellékoltár a hajó szentély felöli K-i lezárásánál helyezkedett el. Az elméleti rekonstrukció alapján a hajót négy szakaszos, a rövid szentélyt egyszakaszos bordás keresztboltozat fedte. (Az ásatások során előkerültek egyszerű körtetagos átlósbordák töredékei.) A szentély délkeleti oldalához négyszögletes sekrestye kapcsolódik. A sekrestye emeletén oratórium volt kiépítve, ehhez kerek lépcsőtorony vezetett fel a sekrestye és a hajó sarkában. Az oratórium árkádívvel nyílott a szentélyre. A sekrestye és az oratórium nem volt eredetileg boltozva. Mind a szentély, mind a hajó külső oldalát támpillérekkel erősítették meg. Kívülről a kápolnát félkörte-tagozatos lábazat díszítette. A hajót és a szentélyt díszített téglapadlóval fedték, azonban az eredeti helyén semmi nem maradt, A visegrádi királyi palota és kápolna feltárásainak kutatástörténetét, az ásatások mindenre kiterjedő részleteit, keltezési problémákat 1. Búzás 1991. és Visegrád 1994. 170
