Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

csupán a második periódusban újra felhasznált padló téglái maradtak meg.

168 A kápolna ablakkereteit is lehetséges volt rekonstruálni az ásatáson talált kőtöredékek alapján. A mérmű-töredékekből legalább két, egyforma kétosztatú ablak és egy háromosztatú mérmüves ablak feltételezhető a kápolnában. A kápolnakapukból alig maradt valami, a kápolna bejárata Ny felől volt. Holl 1991. 83-84. azonban nem fogadja el a fenti keltezést, egyelőre csak munkahipotézisnek tartja. Véleménye szerint Nagy Lajos korában jelentős építések történtek a palotában, s valószínűleg a palotakápolnában is. Ezt támasztja alá a visegrádi királyi palotában épített Szűz Mária-kápolna is, mely 1366-ban a pápától búcsúengedélyt kapott.

169 Visegrád 1994. 245. 13. Íj. Búzás Gergely feltételezése szerint a Nagy Lajos király korában létezett palotakápolna nem azonos a ma ismert és rekonstruált palotakápolnával. Feltételezi, hogy kettős titulusú templomról lehet szó, és a Szent György templom azonos a Szűz Mária-kápolnával, mely a Zsigmond-korig létezett.

170 Lehetséges azonban, hogy két külön templomról, illetve kápolnáról van szó. A kérdés jelenleg nem eldöntött. (118. kép) VISEGRÁD - KIRÁLYI KÁPOLNA 3. a. Visegrád b. Keresztelő Szent János с 1325**, *** írod.: Györffy 1998. 712.: Károly Róbert „nem csupán a várkastélyt építette ki a vártoronytól D-re, hanem Keresztelő Sz. János tiszteletére királyi kápolna jogú templomot is, melynek a pápa 1325-ben búcsút engedélyezett. Plébánosa 1332-ben jövedelmét 10 Álra becsülte, s fizetett 1 M pápai tizedet. " Györffy György plébániatemplomnak vélte, de az újabb kutatások alapján ezt is királyi kápolnának gondolják, melynek helye az Alsóvár területén feltételezhető. L. Búzás 1996. 119.: ,, Esetleg az alsóvár lakótornyának ötödik szintjén lévő egyik boltozott teremmel azonosíthatjuk." Ennek az elképzelésnek ugyanakkor ellentmond az 1332. évi adat a plébánosról. VISEGRÁD - SZÉCHENYI U. 4-6, MAGYAR VÁROS PLÉBÁNIATEMPLOMA a. Visegrád-magyar város b. Szűz Mária c. 1338**,*** írod.: Héjj 1977. 72. és 1978. 121.: A Széchenyi u. 4. alatt talált nyolcszög három oldalával záródó szentélyű templomot azonosítja a Szent László egyházzal.

171 Szőke 1985. 293-294.: Visegrád a 14. század közepén két városrészből (magyar és német) állt. A magyar város az Apátkúti-patak mindkét oldalán terült el. A Szűz Mária plébániatemplomot azonosnak véli az 1976-77-ben a Széchenyi u. 4-6. sz. alatt feltárt 100 Részletesen 1. Holl 1954. 169 Búzás 1996.120. Búzás Gergely szíves szóbeli közlése. Ezúton is köszönöm Búzás Gergelynek a visegrádi egyházak közti eligazodásban nyújtott segítségét. 1 7 I A szentélyben feltártak egy gyermeksírt, benne Nagy Lajos szerecsenfejes dénárjával. 171