Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

2) Desericius. História Eppatus Vac. 169. " MRT 9. kötet 1993. 295.: 1480 körül a váci káptalan bejáratta a Szilágy és Némedi közti határt, mely azonos a maival. 1653-ban Tarnóczy Márton a katolikus falu templomát renoválta. A Pongrácz-féle Információ bár katolikus falunak mondja, templomát nem említi. Középkori eredetű romos templomát 1702-re rendbe hozták, majd 40 év múlva újjá építették. 1912-ben lebontották, helyére építették a mai templomot. PÜSPÖKSZILÁGY - NAGY SZÓM VÖLGY, 24/9. LH. a. Szór с 1317-20*,** írod.: MRT 9. kötet 1993. 293.: „1317-1320 között a váci egyházmegyében szerepel a Scord-i templom, amelynek ekkor nem volt papja. 1332-ben János Chor-i pap jövedelme 4 márka volt." Az Árpád-kori településen kövek, habarcsdarabok utalnak a templomra. Mivel a lelőhelyen nem találtak 13. századnál későbbi leletanyagot, ezért kérdéses, hogy ez az adat erre a lelőhelyre vonatkozik-e. PÜSPÖKSZILÁGY - ROSSZTEMPLOM, 24/24. LH. a. Garlan с 1470*, 1653** írod.: MRT 9. kötet 1993. 297.: Garlan falu legkorábbi okleveles említés 1470-ből származik. Uo. 296.: „A község határának keleti részében... épületre utaló köveket és kincskereső turkálásokat figyeltünk meg az erdőben. Egy 1798-ban készült térképen lelőhelyünk környékének neve 'Galabb egyház'. Pesty Frigyes adatközlői szerint Galambos-pusztán 'egy régi templom helye, illetőleg alapnak a romjai láthatók... puszta Templom név alatt'... Lelőhelyünkön állt a középkori Garlan (24/28. lelőhely) temploma, amelyet 1653-ban már elhagyottnak említenek."

122 A török kor legelején a falu végleg elpusztult. RÁCKEVE - GÖRÖGKELETI SZERB TEMPLOM a. Ráckeve b. Szűz Mária (Boldogasszony) с 1581**, *** d. 1487?, gótikus Méret: Heljes templom külső h: 24,3 m, főhajó külső sz: 10,2 m. Tájolás: n. a. írod.: Pest megye II. 1958. 18-19.: „1581-ben írt versezetében Skaricza Máté részletesen beszámol a templom történetéről. Először a katolikusok és görögkeletiek közösen használták a Szent-Abrahám egyházat, amelyet a rácok kibővítettek. Később azonban a gazdag szerbek az Ábrahám templomot teljesen átengedték újra a magyaroknak.... A fentiekből kiderül, hogy a Boldogasszony templom 1487-ben épült, késői, de tiszta gótikus formákkal. Építése valószínűleg összefüggött Mátyás és Beatrix ezidei ismételt kiváltságleveleinek kiadásával....Skaricza azt is említi, hogy a Borbás-család a Szent Kereszt templomon kívül tornyot is építtetett. Mivel ez utóbbinak tornya nem volt, ez az Galamb néven a falut felvette egyházas jegyzékébe-Varga 1997.136. 118