Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

adat csak a jelenlegi görögkeleti szerb templom melletti, valóban a XVI. század elején megkezdett toronyra vonatkozhatik. Ekkor a toronnyal együtt emelték a templom déli oldalához csatlakozó két kápolnát is, amelynek gótikus szerkezete és reneszánsz kapuja jól párhuzamba állítható a toronyföldszint széles félkörívű, egészen kései gót, ma elfalazott kapujával. A reneszánsz és a hozzá közelálló formák hihetővé teszik olasz kőművesek és kőfaragók közreműködését, amint erre Skaricza a Szent Kereszt templom építésével kapcsolatban világosan utal is. " (91-92. kép) Horváth 1985. 22.: Skaricza Máté fentebb idézett versét közli.

123 RÁCKEVE - REFORMÁTUS TEMPLOM a. Kevi b. Szent Miklós? c. 1332**? d. gótikus írod.: Pest megye II. 1958. 15-16.: „a reformátusok mai újgótikus temploma helyén középkori, egyhajós, a nyolcszög felével záródó, támpilléres gótikus templom állt, amely legalább a XV. századból származhatott.... Skaricza 1581-ben írt verse szerint a városnak volt egy Szent Miklósról elnevezett utcája, így felmerülhet a feltevés, hogy a reformátusok későbbi temploma eredetileg Miklósnak volt szentelve. Az 1332 és 37 között vezetett pápai tizedjegyzékben a Csepel-szigeten két Szent Miklós-templomról történik említés. Mivel a jegyzék nagyjából a falvak földrajzi elhelyezkedését követi, a Lórév és Szentmihály között említett Szent Miklós-templom, amelynek Péter nevű plébánosa öt márka jövedelem után fizet tizedet, esetleg lehetett a szóban forgó egyház (Mon. Vat. Ser. I. Tom. I. 182.)... A reformátusok által használt templomot elsőnek Lubenau írja le 1587-i utazásával kapcsolatban." Lubenaut házra emlékeztette a torony nélküli egyszerű templom. Az egyház 17-18. századi történetéről bőséges leírás maradt fenn. Nagyobb építkezés 1611-ben folyt, majd 1623-ban fonott falú faharanglábat emeltek a templom mellett. A kőtemplom zsindellyel volt fedve 1764-ben és igen rossz állapotban volt. Arányi Lajos leírása szerint a múlt század végén gyámoszlopos és csúcsíves ablakai be voltak falazva, szentélye a nyolcszög felével záródott. (Mindezt ásatással, falkutatással lehetne tisztázni.) Káldy-Nagy 1985. 505-508. 456 sz. város. A 16. században Ráckeve végig lakott hely. 1546-ban 7 papját írják össze. 1Z- Bár Bártfai Szabó közöl középkori oklevelet (Bártfai 1938. 502. reg.: „1405 április 25, Buda. Zsigmond király Kevi királyi városnak Szűz Mária ünnepein, az ünnepeket megelőző és követő napokon a plébánia templom mellett vásárok tartását megengedi ugyan azon jogokkal, amelyekkel más királyi városok élnek") ez a délvidéki Kevire vonatkozik, ezért Bakács 1982. sem hozza. Érdekes az azonos védőszent, bár Szűz Mária gyakorisága egyéb következtetés levonását nem teszi lehetővé. Ez nem állja meg a helyét, nem volt két Szentmiklós templom, az egyik Szigetszentmiklósra vonatkozik, 1. Györffy 1998. 205. 119