Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

Az egyházon belül is megindult a hatalmi harc. Sajnos, mindig mindenre akad vállalkozó! Ordass Lajost amikor eltávolították püspöki tisztéből hamis vádak alapján, az új vezetés kész volt a megegyezésre az állammal. Igaz, a megegyezést az 1948 őszére összehívott zsinat döntése alapján írták alá az evangélikus egyház vezetői. 1948 április végétől az agitációs gépezet teljes apparátussal működött az „átalakításért". Beintésre szólaltak meg a gyárak, a pártszervezetek, az ifjúsági szervezetek és a pedagógusok. Úgy dekralálták később az iskolák államosításának rendeletét mint amit a közvélemény, a nép igényelt. Ezért nem volt szükség 1948 májusában - amikor már folytak az államosítás technikai kivitelezésének a tárgyalásai, - az egyházi képviselők jelenlétére. 1948. június 16-án tárgyalta az országgyűlés az iskolák államosítására beterjesztett törvényjavaslatot. Név szerinti szavazás történt a parlamentben, melynek eredménye: 230 igen és 63 nem. Ez volt az 1948. évi 33- törvény, mely azonnal érvénybe is lépett.

116 A törvény alapján percek alatt történt az államosítás. A törvényes rendet tiszteletben tartó egyház csak tudomásul vehette, hogy megfosztják évszázados kincsétől. Csak a szíve fájhatott a nagymúltú és szeretett iskolákért... Az evangélikus népiskolákat érintő állami rendelkezések és az ebből kialakult helyzet ismertetése után térjünk vissza újra az iskolák életét befolyásoló események megismerésére. A hadi események miatt a tanítás minden népiskolában hosszabb-rövidebb ideig szünetelt. Az óvóhelyről előjövő lakosság ismerkedett az új helyzettel. Gyermekeiket is egy ideig igyekeztek otthon tartani a szülők, mert várták, miként alakul majd az orosz katonaság jelenlétében kibontakozó élet. A tanítók egy része sem volt falujában. Katonai szolgálatot teljesített. Azok az iskolák vészelték át aránylag kevés veszteséggel ezt az állapotot, ahol több tanító is volt a népiskolában és ezek között tanítónő is volt. Az 1944-45-ös tanév több iskolában el sem kezdődhetett. A közeledő front, a gyakori bombázások veszélyeztették a lakosságot. Különösen azok a falvak szenvedtek a bombázásoktól, ahol vasúti csomópontokat bombáztak rendszeresen a szövetségesek. A front átvonulása után elsőként az egyházközségekben mérték fel a károkat, s ettől a felméréstől tették függővé az iskolák újra indítását. Ehhez azonban megvárták a falu életének konszolidálódását. A tanítás rendjét is úgy kellett összeállítaniok a tanítóknak, hogy a téli sötétedéskor már minden iskolás odahaza lehessen. A kezdeti akadályok miatt ez a tanév később ért véget a szokásosnál. Az iskolai év mélyen belenyúlt a nyárba. A szülők sem akadályozták gyermekeiket az iskolába járáskor. Talán kevesebb munkát vártak el tőlük a mezőn. Féltették ugyanis a gyerekeket a szerteszórt lőszerektől és robbanó anyagoktól, vagy a még fel nem szedett aknáktól. Akkor voltak nyugodtak a szülők, ha gyermekük az iskolában töltötte az idejét. A tanító felügyelete alatt nagyobb biztonságban tudták őket, mintha otthon, vagy a mezőn lettek volna. Ez a meghosszabbított tanév arra is jó volt, hogy a frontszolgálatről hazaérkező tanítók még együtt találták tanítványaikat. De jöttek azok is hazafelé, akiket a nyugat felé nyomuló front sodort idegen országba. Sajnos, a fogságba kerültekről kevés hír érkezett. 1945 nyarán érkeztek az első foglyok haza. Köztük volt az aszódi kántortanító, Barlai Béla is. Akiket messzebbre vittek, évek múlva kerültek haza. Az aszódi népiskola - hasonlóan a gimnázium és a leánynevelő is - október 12-én zárta be kapuit a gyakori bombázások és a közeledő front miatt. A tanítás február közepén folytatódott a felére zsugorodott tantestülettel. Ferenczy Johanna nem volt Aszódon. Barlai Béla katonai szolgálatot teljesített. De itthon volt Siklósi Kálmán igazgatőtanító és a felesége, Perényi Margit. Barlai kántortanító 1945. június 22-én érkezett haza fogságból. Megtörten, de azonnal beállt tanítani. Megtartották a vizsgákat ennek a tanévnek a végén is. Július közepén voltak ezek a jeles napok. Szépen feldíszítették a tantermeket, mintha nem is rendkívüli tanév lett volna. Megtartották a tanévzáró istentiszteletet is július 15-én a templomban. A bizonyítványokat pedig augusztus 5-én osztották ki a tanítók a templomkertben rendezett évzárón. 145