Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

változás a tanító munkájában, akkor a fegyelmi eljárást megindítják ellene. -Az intés nyilván ha­tott, mert a penci tanítóval nem kellett többé a közgyűlésnek ilyen módon foglalkoznia. De Bizik József aszódi kántortanító erkölcsi és családi élete megrendülése miatt a fegyelmi ügy egyre magasabb fórumokig jutott el a harmincas évek második felében. A csaknem 7 esz­tendeig tartó törvényszéki eljárás a népiskola működésére is ránehezedett, hiszen amíg nem született ebben az ügyben jogerős ítélet, addig Bizik tanító állását nem lehetett betölteni, csak helyettes tanítóval lehetett a tanító nélkül maradt osztály foglalkoztatását megoldani. De problé­mát jelentett ez az egyházközségben is, a kántori munkát a tanítók között meg kellett osztani, hi­szen a kántori állást sem volt lehetséges betölteni a függőben lévő ügyek miatt. Végül Bizik József nyugdíjazása oldotta meg a nagy problémát és betölthették a kántortanítói állást Barlai Béla addigi helyettes tanító véglegesítésével. Ebből a korból néhány tanulságos tanítóválasztást emelünk ki az egyházmegye népiskolái kö­zül - a teljesség igénye nélkül. Domonyban Szabó Ernő kántortanító nyugdíjba vonult 1934-ben. Az 1920-ban Délvidékről menekült tanítót most búcsúztatta el az egyházközség népiskolájából. Az új tanító megválasztá­sára egy nyár állt az egyházközség rendelkezésére. Szaklapokban hirdették meg az állást, amit Torda Gyula lelkész adott fel. A hirdetésben ismertette a lelkész az állással járó feladatokat és a jövedelmet. 18 pályázatot gyűjtött össze Torda lelkész. Azokat mind felterjesztette dr. Raffay Sándor püspökhöz, hogy átvizsgálhassa a pályázatokat. Mind a 18 pályázat megfelelt a pályázati előírásoknak. Vissza is küldte a pályázatokat Domonyba. így 18 jelöltje lett a domonyi kántorta­nítói állásnak: Nádasdy Ottó, Tomka Károly, Kazár Gábor, Roszik János, Báles Miklós, Beukó Mátyás, Kadlecsik Gyula, Paukó József, Delko András, Ponicsán Gyula, Kopácsi Balázs, Simon Albert, Szabó Imre, Gyarmati József, Kozma Zoltán, Szenyán Pál, Podani Béla, Vághy Pál. - A gyülekezet végül Gyarmati Józsefet választotta meg domonyi kántortanítóul. A másik példa az aszódi tanítóválasztás 1934 elején. Perényi Rezső, a köztiszteletben álló „rek­tor úr", a népiskola igazgatótanítója 40 évi aszódi szolgálat után 1933 nyarán nyugalomba vonult. Ennek tiszteletére díszközgyűlést tartott az egyházközség a templomban, ahol megköszönték Perényi Rezső tanítói munkáját. Megünnepelték a nyugalomba vonulót Aszód nagyközség elöljá­rói is, ahol az egyházmegye és a helyi intézmények vezetői köszöntötték. Az aszódi presbitérium kitüntetésre terjesztette fel a minisztériumhoz 40 éven át szolgáló kántortanítőját. 106 Az ünnepi események után kiírták a pályázatot a megüresedett tanítói állásra. 15 pályázó adta be pályázatát és mind a 15 megfelelt az előírásoknak is. Az egyházközségben is folytak az előzetes tár­gyalások az utód személyéről. Perényi Rezső Bukovszky Emil herédi tanítót szerette volna látni utódjaként az aszódi népiskolában. Az egyházközség tagjai sorában megoszlottak a vélemények az új tanító személyére nézve. Az első hivatalos presbiteri üléskor derült ki, hogy Bukovszky Emil visszalépett a pályázók közül. Lehetséges, hogy eljutott hozzá a hír, hogy ő csupán Perényi jelöltje. A választói névjegyzék összeállítása után 107 az egyház tagjai Bizik József szügyi kántortanítóra és Jeszenszky Sándor tanítóra szavazhattak, mint akik az egyházközség hivatalos jelöltjei lettek a pályázók közül. A szavazáskor derült ki, mennyire megoszlott az egyházközség tagjainak véleménye a jelöltek személyéről. Bizik József 112 szavazatot kapott, Jeszenszky Sándort pedig 83 szavazó szerette volna aszódi tanítóként megismerni. Bizik József lett tehát a tanító. Beiktatása 1934. január 14-én meg is történt. Március 29-én azonban a balassagyarmati csendőrség letartóztatta - még szügyi tanítósága idején elkövetett er­kölcsi vétke miatt. Április l-jén ugyan szabadlábra helyezték, de megindult ellene először a he­lyi egyházközség eljárása, majd április 10-én az egyházmegyei elnökség hivatalosan is felfüggesztette a tanítót, és nem léphetett az iskolába. Igaz, hogy június 6-án a királyi ügyészség elejtette az ellene emelt vádat, - a feljelentők ugyanis a vizsgálat során visszavonták feljelentésü­ket -, ami azonban az egyházi eljárást már megállítani nem tudta. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom