Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

7. Frömberg Zsigmond - Nagydorog (Tolna megye) 8. Neubauer János - Felsőlövő 9- Valent Géza - Balassagyarmat 10. Ernst József - Radófalva (Vas megye) 11. Berg Gusztáv - Szepes-Leibicz 12. Statkievicz Gyula - Nyíregyháza 13- Szekweisz Gyula - Zólyom 14. Váczy Dezső - Pápa (Jókai u. 104.) 15. Ördög Áron - Páké (Háromszék megye) 16. Lachata Mátyás - Kesnyő (Trencsén megye, u. p. Zayugrócz) 17. ifj. Petrifaldszky Károly - G ácsprága 18. Dávid János - Viszák (Vas megye) 19- Stötzer Frigyes - Ujverbász (Bács megye) 20. Gecsényi Lajos - Szilsárkány 21. Major Sámuel - Felsőszakony (Sopron megye) 24. Horvay Árpád - Szeperváralja 25. Gyurkovics Béla - Jakabvágás (Sáros megye) 26. Szabó Sándor - Szúpatak (Mátraverebély) 27. Huth Gusztáv - Aranypataka (u.p. Bártfa) 28. Pál András - Tatrang (u.p. Zajzon, Brassó megye) 29. Bedé Dezső tanítójelölt - Bikafalva 30. Pálffy Mihály - Beled (Sopron megye) 31. Hudák Kálmán - Igló, Bányász u. 32. A jelentkezők a kérvényükhöz csatolták azokat a mellékleteket, amelyeket a pályázat előírt: képesítő bizonyítvány, működési bizonyítvány. Statkievics Gyula még fényképet is mellékelt a kérelméhez. Volt, aki csak az oklevelét küldte el, de ifj. Petrivaldszky Károly 6 mellékletet küldött, a mogyoródi tanító, Kolbenhayer Vilmos pedig 8 mellékletet. Kaposi Károly, Lanstják Béla, Valent Géza és Hudák Kálmán maradtak a jelöltek, részben az egyházmegye, részben a hévizgyörkiek jelöltjeiként. A végső választás Valent Gézára esett, aki 1914-ig volt a leánygyülekezet másodtanítója Turczár Mihály mellett. • • • Az első világháborút megelőző években sorra korszerűsítették, több helyen újjá is építették a régi iskolaépületeket. Ezt nem elsősorban a gyülekezetek anyagi lehetőségeinek kibűvölése okozta, hanem az igazi magyarázatot az adja, hogy az államsegély megszerzésének ilyen feltétele is volt. Az egyházközségek jelentős összegű kölcsönt vettek fel, ehhez megemelték az egyházi adó összegét is. így a teher hosszabb időn át az egyházközség tagjain nyugodott. Aszódon lebontották a régi tanítói lakást, melyet a presbitérium tagjai is egészségtelennek minősítettek a helyszíni szemlén. Az építkezésre már korábban is szükség lett volna, de akkor még elodázták a megoldást. 1909-ben terjedt el a hír az egyházközségben, hogy Pischl (Perényi) Rezső tanító elkészül az iskolából. A szülőváros, Selmecbánya hívta vissza kántortanítójául. Természetesen csábító ajánlatot kapott ezzel a meghívással Perényi Rezső. Nemcsak szülővárosában dolgozhat, hanem gyermekei is az akkori jelentős iskolavárosban tanulhattak volna. Az anyagi előnyökről már nem is szólunk. A közel másfél évtizedes iskolai munkája azonban igen közel hozta a tanítót és az egyházközség tagjait. így ígérhették meg - bár anyagilag nem állt rendelkezésre semmiféle külön pénz -, hogy új tanítólakást építenek fel a régi, egészségtelen helyett. A presbiteri üléseken 1910-ben már konkrét építési tervekkel foglalkoztak. Sőt, az iskola kibővítése is szerepelt a tervekben, ezért a harmadik tanítói állást is megszervezték, melyet a majdan elkészülő harmadik tanteremben elhelyezhető osztályra terveztek. A tanulólétszám miatt azon124