Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

ri kar. A rend fenntartását a tűzoltóság biztosította.

291 Az 1888. június 27-i ünnepség a következőképpen zajlott le: „A város ünnepi díszt öltött magára, majd minden ház fellobogózva díszlett, az üzletek szüneteltek, az utczák kivételesen nagyvárosi tisztaságot tanúsítottak, a cserfalombbal felékesített három diadalkapu pedig tárt karokkal fogadta a tömegesen érkező vendégeket. A kiskartali út felől levő diadalkapunál Procopius Zsigmond takarékpénztári igazgató fogadta Podmaniczky Géza s Levente bárókat. Innen az egész díszes közönség a pályaudvarra hajtatott, báró Podmaniczkyak élén Földváry Mihályt, a pestm. ev. esp. felügyelőt s Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánját, nemkülönben a magyar tud. Akadémia, a Kisfaludy- s Petőfi-társaság elsőrangú embereit, Gyulai Pált és Szana Tamást fogadni. Földváry Mihályt br. Podmaniczky Géza, Gyulai Pált és Szana Tamást verseghi Fáy Béla üdvözölte. A meleg, emelkedett, velős kölcsönös üdvözletek után a fogatok berobogtak a gymnásiumi tér szélén felállított diadalkapu elé, hol Moravcsik Mihály, aszódi evangélikus lelkész fogadta a pestm. ev. esp. felügyelőt, igazán meleg szavakkal a válaszában is meleg szavú Földváry Mihályt. Erre a nagyközönség a kiváló férfiak élén az Ácsa felé vezető úton felállított díszkapunál a pest. esperességi felügyelő, Földváry Mihály, a magyarországi ág. hitv. ev. egyetemes felügyelőt nagy lelkesedést keltő beszéddel fogadta, a mire a felügyelő, Prónay Dezső báró, mint rendesen, szépen és velősen válaszolt. Ezután kezdetét vette a tulajdonképpeni ünnepély, az algym. jubileuma a templomban. Fényes társaság gyűlt itt egybe. Ott volt a nagy míveltségű br. Podmaniczky Gézáné, br. Podmaniczky Leventéné, br. Radvánszky Antalné, Podmaniczky Ilona contesse, Fáy Béláné és leányai, Majthényi Istvánné, Segesvári Jenőné, Karsai Vilmosné, Podmaniczky Géza és Levente, Radvánszky János bárók; Majthényi István s Bossányi László orsz. képviselők, Láng Adolf pestm. ev. esper. főesperes, Török József pestm. ev. tanügyi esperes, Melczer Gyula pestm. ev. esp. főjegyző, Frenyó Andor pestm. ev. esp. aljegyző, Miklóssy János aszódi volt derék tanár, jelenlegi csővári ev, lelkész, Kiss Péter tótgyörki ev. lelkész, Szilárd János domonyi, Dubovszky Nándor rákoskeresztúri ev. lelkészek, Medgyessy József kiérd. r. kath. leik., Tahy István pestm. főjegyző, Kapczy Vilmos főszolgabíró, Kemény Kálmán és Haas István szolgabírók, Moravcsik Gyula, Martényi Dezső, a váczvárosi küldöttség, Karsai Vilmos stb. Az emlékünnepet a templomban a lutheri »Erősvár« énekkel kezdtük meg. Az első vers eléneklése után következett Moravcsik Mihály ev. leik. oltári verses imája. A vers után Láng Adolf főesp. szónoki beszéde I. Sámuel 7, 12 felett. Idevágó théma; elmélkedett a múltért való háláról s a jövőbe helyezett reménységének szózatáról. Beszédjében a küzdelem nehéz napjai váltakoztak a tiszteletreméltó áldozatkészség megható jelenségeivel; de mind a küzdelemben, mind az áldozatkészség tekintetében a főszerepet a Podmaniczkyak játsszák, ők a védők, ők a mecénások. Az intézetet tehát nyugodt lelkiismerettel Podmaniczky-intézetnek nevezhetjük. A főesperes ható szavai után újra megzendült a lutheri ének 3-ik verse, melynek befejeztével az oltár előtt Török József tanügyi esperes állott elő magasztos hálaimájával. Ezen ünnepies s kegyeletes egyházi szertartás után Podmaniczky Levente báró, az aszódi evangélikus egyház érdemdús felügyelője, üdvözlő szavakkal nyitotta meg a díszgyűlést. E díszgyűlés tárgya volt a gymnasium történetének a felolvasása, melyet Petry Gyula, gymn. tanár nagy gonddal s irodalmi színvonalon álló ügyességgel szerkesztett s részben felolvasott. Következett a kegyeletes emlékünnepély általánosabb értékű része, t. i. a közönség a templomból a gymnasium épülete előtt levő térre tódult. A gymn. tér csupa lomb volt, melyet a nap verőfénye még kápráztatóbbá tett. Közel az épület balsarkához gallyakból emelvény állott, melyet a zsibongó sokaság kíváncsian vett körül. A program szerint elő lépett a szószékre Földváry Mihály esp. felügyelő, alispán, az aszódi gymn. 50 év előtti tanítványa, Petőfi iskolatársa, az ő szívhez szóló hangjával, egyszerű, nemes előadásával csodásnak hangzó emlékezéseket mondott el az 50 év előtti időkről, Petőfiről, iskolai életükről, br. Podmaniczky Frigyes és Árminnal való barátságáról. Beszéde, mely a kegyeletes megemlékezés igaz hangján volt mondva, mély benyomást tett és a hallgatóság kitörő lelkesedéssel éljenezte meg a volt tanítványt. Ezután Веке Andor, gymn. tanár, szavalta el nagy hatással Moravcsik Gyula dr. költői eszmékkel telt alkalmi költeményét. Utána Zuberecz Pál, gymn. tanár, Csengey Gusztáv eperjesi theologiai, volt aszódi gymn. tanár alkalmi költeményét szinte figyelmet gerjesztő páthossal szavalta el. Melczer Gyula saját 264